Hans-Georg Gadamer (Marburg, 1900. február 11. – Heidelberg, 2002. március 13.) német filozófus, a hermeneutika egyik képviselője.
Életpályája Hans-Georg Gadamer apja gyógyszerész-kémikusként tevékenykedett és 1902-től lett a breslaui egyetem rendes professzora. Gadamer gyermekkorát így Breslauban töltötte és 1909-től 1918-ig a "Szentlélek Gimnáziumba" járt majd az ottani egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1919-ben Marburgba költözött és ott folytatta az egyetemet, ahol Paul Natorpnál és Nicolai Hartmann-nál 1922-ben egy Platónról írt tanulmánnyal doktorált.
1923-tól a Freiburg im Breisgau-i egyetemen látogatta Edmund Husserl és Martin Heidegger előadásait. A Heideggerrel való találkozás a fiatal Gadamerre "korai magabiztosságának totális megrázkódtatásaként" hatott. 1924-ben kezdte el klasszikus filológiai tanulmányait, mert "az volt az érzésem, hogy ezen kiemelkedő elme (Heidegger) fölényessége megfojt, ha nem találok olyan talajt a lábam alatt, amelyen biztosabban állok, mint ez a hatalmas gondolkozó maga". Gadamer 1927-ben államvizsgázott ugyanitt.
1929-ben habilitált Heideggernél, majd a marburgi egyetem tanára volt. 1931-ben megjelent a habilitációja Platón dialektikus etikájáról. 1933-ban Párizsba ment. Egy évvel később újabb tanulmánya jelent meg Platónról; a politeia elemzésében már fellelhetőek a hermeneutikáról alkotott elképzelései. 1937-ben a marburgi egyetem professzora lett. 1939-ben a lipcsei egyetem rendes professzora illetve a filozófiai tanszék igazgatója lett.
A világháború után a filozófiai fakultás dékánja, majd 1947-ig a lipcsei egyetem rektora lett. 1949-ben meghívást kapott a Frankfurt am Main-i, majd a Heidelbergi Egyetemre, ahol Karl Jaspers utódja lett. 1953-ban megalapította a Philosophische Rundschau (Filozófiai Figyelő) című lapot. 1960-ban megjelent a Wahrheit und Methode (Igazság és módszer) című könyve. 1962-ben a Német Általános Filozófiai Társaság (Allgemeine Gesellschaft für Philosophie in Deutschland) elnöke és az általa alapított Hegel-tanulmányok támogatására létrehozott nemzetközi szervezet elnöke lett. 1966-ban a heidelbergi nyelvészeti kongresszus elnöke lett. 1967–1971 között Jürgen Habermasszal folytatott eszmecseréinek vitairatai. 1969–1972 között a heidelbergi Tudományos Akadémia elnöke volt.
right|bélyegkép|200px| Hans-Georg Gadamer emléktáblája
Filozófiája Gadamernek köszönhető a hermeneutika modern értelmezése, Martin Heidegger a létezés valóságára (Wahrheit im Dasein) vonatkozó kérdését a művészetre alkalmazza, mivel a művészet a valóság és valóságkeresés privilegizált területe. Ennek megfelelően az irodalmi műveket a világ megértésének egy lehetséges formájaként értelmezi. A szövegek megértése és értelmezése nemcsak a tudomány feladata, hanem nyilvánvalóan a világ emberi megtapasztalásáé is. Ezért a hermeneutika célja a poézis való szavát (das wahre Wort der Dichtung) megérteni és átérezni.Gadamer, Hans-Georg: Wahrheit und Methode. Grundzüge einer philosphischen Hermeneutik, Tübingen 1972
Jelentősége 1960-ban megjelent "Wahrheit und Methode" (Igazság és módszer) című műve a hermeneutikáról Németország határain túl is ismertté tette.
Művei Wahrheit und Methode. Grundzüge einer philosophischen Hermeneutik (1960, magyarul: Igazság és módszer, 1983) Platos dialektische Ethik (1968) Über die Verborgenheit der Gesundheit (1993) Der Anfang der Philosophie (1996, magyarul: A filozófia kezdete, 2000) Der Anfang des Wissens (1999) Historik, Sprache und Hermeneutik (Reinhart Koselleckkel, 2000) Wege zu Plato (2000)
Magyarul Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata; ford., utószó Bonyhai Gábor; Gondolat, Budapest, 1984 A szép aktualitása; vál. Bacsó Béla, ford. Bonyhai Gábor et al.; T-Twins, Budapest, 1994 (Athenaeum-könyvek) A filozófia kezdete. Két tanulmány; ford. Hegyessy Mária, Simon Attila, vál. Bacsó Béla; Osiris, Budapest, 2000 (Horror metaphysicae) Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata; ford. Bonyhai Gábor; 2. jav. kiad.; Osiris, Budapest, 2003 (Sapientia humana)
Díjai Reuchlin-díj (1971) Hegel-díj (1979) Jaspers-díj (1986) Martin Schleyer-díj (1987)
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó
További információk Loboczky János: A műalkotás: "A létben való gyarapodás". A művészet "valósága" három XX. századi művészetfilozófiában: Lukács György, Martin Heidegger, Hans Georg Gadamer; Akadémiai, Budapest, 1998 Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg; Kalligram, Pozsony, 2003 Király V. István: Kérdő jelezés. Több-csendbeni alkalmazott filozófiai zaj-háborítás a szabad(ság) kérdezés(é)ben; Kalligram, Pozsony, 2004 Nyírő Miklós: Nyelviség és nyelvfeledtség. Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája; L'Harmattan, Budapest, 2006 (A filozófia útjai) Hans-Georg Gadamer. Egy 20. századi humanista; szerk. Nyírő Miklós; L'Harmattan–Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2009 (A filozófia útjai) Halász Hajnalka: Nyelvi differencia megkülönböztetés és esemény között. Jakobson, Luhmann, Humboldt, Gadamer, Heidegger; Ráció, Budapest, 2015 Görföl Balázs: Hans-Georg Gadamer művészet- és költészetfelfogása; Balassi, Budapest, 2016 (Opus) Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutika és kritikai filozófia. Kant, Heidegger, Gadamer; L'Harmattan–MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport, Budapest, 2018 (A filozófia útjai) Nyírő Miklós: Medialitás, eseményontológia, gyakorlat. Hermeneutikai útkeresések; L'Harmattan, Budapest, 2020 (A filozófia útjai)
Kategória:Német filozófusok Kategória:Hermeneutika Kategória:Heidelbergiek Kategória:1900-ban született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Századik életévüket betöltött németek Kategória:Német rektorok Kategória:Szakírók Kategória:MTA-tagok