I. Ottó (954 - 982. október 31., Lucca) sváb herceg 973-től és bajor herceg 976-tól haláláig.
Élete Szülei Liudolf sváb herceg (I. Ottó német-római császár elsőszülött fia és trónörököse) és felesége, Ida voltak.
957-ben, amikor Ottó még csak három éves volt, itáliai hadjáraton tartózkodó apja lázas betegségbe esett és meghalt. A Sváb Hercegséget III. Burchard kapta meg, a kis Ottó pedig nagyapja udvarában nevelkedett, annak 955-ben született fiával, a leendő II. Ottó császárral együtt (aki később "unokaöccsének és fivérének" (nepos ac frater)) nevezte őt. A gyermektelen III. Burchard 973-ban meghalt, az addigra trónra került II. Ottó pedig 19 éves unokaöccsének adományozta a Sváb Hercegséget.
976-ban a lázadása miatt bebörtönzött Civakodó Henrik bajor herceget a császár megfosztotta címétől és Bajorországot is a megbízható Sváb Ottó kezébe adta; ő volt a Német Királyságban az első aki egyszerre két hercegi címmel is rendelkezett. Henrik Karintiát és a Nordgaui Őrgrófságot is elvesztette, de azokat nem Ottó kapta meg. A következő évben, míg II. Ottó császár a csehek ellen viselt hadat, Civakodó Henrik, az újonnan kinevezett Henrik karintiai herceg és Henrik augsburgi püspök kirobbantotta a három Henrik háborúját. A felkelés leverésében nagy szerepe volt Ottó hercegnek, aki beszorította a lázadókat Passauba, majd ostrommal elfoglalta a várost. Ugyanekkor a csehek Plzeň mellett megleptek és megfutamítottak egy bajor sereget; ezt valószínűleg szintén Ottó herceg küldte a császár megsegítésére.
980-ban a herceg elkísérte a császárt annak dél-itáliai hadjáratára, ahol mind a bizánciakkal, mind a szicíliai szaracénokkal hadban álltak. A 982-es stilói csatában súlyos vereséget szenvedtek. A sebesült Ottót a császár visszaküldte, hogy vigye meg Németországba a kudarc hírét, de útközben, október 31-én vagy november 1-én Luccában belehalt sérüléseibe (vagy a maláriába). Holttestét hazaszállították és az aschaffenburgi apátság templomában temették el.
Ottó nem házasodott meg és nem voltak gyermekei. Nővére, Matilda az esseni apácazárda apátnője volt. Az általa készíttetett, gazdagon díszített kereszt őt és fivérét ábrázolja; ma az esseni székesegyház kincstárában látható.
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Bajor hercegek Kategória:954-ben született személyek Kategória:982-ben elhunyt személyek Kategória:Sváb hercegek