Az 1996-os Formula–1-es szezon volt a 47. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1996. március 10-étől október 13-áig tartott, és tizenhat futamból állt.
Damon Hill 1994-es és 1995-ös második helyezése után egyéni világbajnok lett. Apja, Graham Hill is világbajnok lett, így ők lettek a sportág történetében az első apa-fia páros, akik képesek lettek erre. A gyártók versenyében könnyedén győzött a Williams, nyolcadik címét nyerte, és nem volt olyan vetélytársa, amely komoly kihívó lehetett volna. Hill dolgát alaposan megnehezítette újonc csapattársa, Jacques Villeneuve, aki végig harcban volt a bajnoki címért.
Ez volt a Williams csapat számára a dicsőséges korszak végének kezdete, amely bár kitartott a következő idény végéig, Damon Hill, a tervező Adrian Newey és a Renault motorpartner távozásával lassan elmúlt.
Két világbajnoki címe után Michael Schumacher a Benettontól a Ferrarihoz igazolt, ebben az idényben harmadikként végzett. Az éveken át csak szenvedő Ferrari elkezdte a felemelkedést, a Benetton ezzel szemben lassan elkezdett visszasüllyedni a középmezőnybe. Az idény egyik fénypontja volt a monacói nagydíj, amit mindössze hárman fejeztek be, Olivier Panis pedig karrierje első és egyetlen győzelmét aratta. 1979 óta most először fordult elő, hogy brazil versenyző egyáltalán nem állt a dobogón, és ezután 12 évet kellett várni arra, hogy újra brit világbajnoka legyen a sportágnak.
Ebben az évben debütált Jacques Villeneuve mellett Tarso Marques, Giancarlo Fisichella és Ricardo Rosset. Ez volt az első év, melyben a Magyar Televízió minden futamot közvetített.
Csapatok és versenyzők Az 1974 óta alkalmazott számozási rendszert megváltoztatták. A Ferrari kapta az 1-es és 2-es számokat, mert a címvédő Michael Schumacher náluk versenyzett (annak ellenére, hogy a Ferrari egyébként csak konstruktőri harmadik lett). A Benetton kapta a 3-ast és a 4-est, mint címvédő konstruktőri bajnok, a Williams az 5-öst és a 6-ost, mert másodikok lettek, a 7-es és a 8-as a McLaren-é lett a negyedik helyért, a Ligier 9-est és 10-est az ötödik helyért és így tovább. A 13-as számot továbbra sem osztották ki. Csapat Konstruktőr Modell Motor Rajtszám Pilóta Teszt pilóták Scuderia Ferrari Ferrari F310 Ferrari 046 3.0 V10 1 Michael Schumacher Nicola Larini 2 Eddie Irvine Mild Seven Benetton Renault Benetton-Renault B196 Renault RS8 3.0 V10 3 Jean Alesi Vincenzo Sospiri 4 Gerhard Berger Rothmans Williams Renault Williams-Renault FW18 Renault RS8 3.0 V10 5 Damon Hill Jean-Christophe Boullion 6 Jacques Villeneuve Marlboro McLaren Mercedes McLaren-Mercedes MP4/11MP4/11B Mercedes FO 110 3.0 V10 7 Mika Häkkinen Jan Magnussen 8 David Coulthard Ligier Gauloises Blondes Ligier-Mugen-Honda JS43 Mugen-Honda MF-301 HA 3.0 V10 9 Olivier Panis Kelvin Burt 10 Pedro Diniz B&H Total Jordan Peugeot Jordan-Peugeot 196 Peugeot A12 3.0 V10 11 Rubens Barrichello Gianni Morbidelli 12 Martin Brundle Red Bull Sauber Ford Sauber-Ford C15 Ford JD Zetec-R 3.0 V10 14 Johnny Herbert Norberto Fontana 15 Heinz-Harald Frentzen Footwork Hart Footwork-Hart FA17 Hart 830 3.0 V8 16 Ricardo Rosset nem volt 17 Jos Verstappen Tyrrell Yamaha Tyrrell-Yamaha 024 Yamaha OX11A 3.0 V10 18 Katajama Ukjó Emmanuel Collard 19 Mika Salo Minardi Team Minardi-Ford M195B Ford EDM2 3.0 V8Ford EDM3 3.0 V8 20 Pedro Lamy nem volt 21 Giancarlo Fisichella Tarso Marques Giovanni Lavaggi Forti Grand Prix Forti-Ford FG01BFG03 Ford ECA Zetec-R 3.0 V10 22 Luca Badoer Franck Lagorce 23 Andrea Montermini
Csapatváltozások
A Benetton kérelmére olasz licenszet kapott, így hivatalosan is olasz konstruktőr lett – annak ellenére is, hogy a gyár és a székhelyük továbbra is Angliában volt. A Jordan új névadó szponzort kapott a Benson & Hedges cigaretta személyében, ahogy az üzemanyagellátásért felelős Total és a motorpartner Peugeot is bekerültek a nevükbe. A Tyrrell elvesztette a Nokiát mint névadó szponzort. A Forti is elvesztette a Parmalat támogatását, továbbá a Ford gyári támogatását is (a motorjaikat ugyanúgy használták). A Minardi csapat nevéből kikerült a Scuderia Italia, amely két idényen keresztül szerepelt benne, miután egyesültek a BMS Scuderia Italiával. Habár Gérard Larrousse fogadkozott, hogy a Larrousse csapat számára az 1995-ös idény kihagyása ellenére van még visszaút, 1996-ban sem álltak rajthoz, és ezzel a csapat ténylegesen is megszűnt. Ugyancsak megszűnt az 1995-ös idény végével a Pacific Grand Prix. A Ferrari, utolsóként a csapatok közül, elhagyta a V12-es motorformulát, és immár ők is V10-es motort gyártottak. A brit nagydíjat követően megszűnt a Forti csapat.
Pilótaváltozások
A címvédő Michael Schumacher a Benetton csapatától a Ferrarihoz igazolt, új kihívásokat keresve. Helyet cseréltek Jean Alesivel, aki pedig a Benettonhoz ment. Felajánlották Gerhard Bergernek, hogy legyen Schumacher csapattársa, de ő inkább követte Alesit a Benettonhoz. A Ferrari kettes számú pilótája a Jordantől érkező Eddie Irvine lett. Berger döntésével Johnny Herbertnek is távoznia kellett, aki a Saubernél lett Heinz-Harald Frentzen csapattársa. A Williams az újonc Jacques Villeneuve kedvéért (aki a regnáló CART bajnok volt és az előző évi Indianapolis 500 győztese) elengedték David Coulthardot. Coulthard a CART-ba tartó Mark Blundell helyére érkezett a McLarenhez, és maradt ott hosszú évekig. Martin Brundle otthagyta a Ligiert, hogy a Jordannél versenyezzen Irvine helyén. A helyére a csapat leigazolta Pedro Dinizt a Fortitól. Szuzuki Aguri visszavonult. A Footwork mindhárom előző évi versenyzőjét elengedte. Gianni Morbidelli a Jordan tesztpilótája lett, Max Papis a CART-ba ment, Inoue Taki pedig, miután nem talált magának másik csapatot, elment sportautózni. Két új pilótája a megszűnt Simtektől érkező Jos Verstappen és Ricardo Rosset lettek. Luca Badoer a Minarditól a Fortihoz igazolt, a helyére a Minardi az újonc Giancarlo Fisichellát igazolta le. A Forti másik versenyzője Andrea Montermini lett. Fisichellának a nemzetközi túraautó-világbajnokságban való kötelezettségei miatt helyettesei is voltak, Tarso Marques illetve Giovanni Lavaggi személyében.
Futamok # Futam Időpont Helyszín Győztes versenyző Konstruktőr Összefoglaló 582 ausztrál nagydíj Március 10. Melbourne Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 583 brazil nagydíj Március 31. Interlagos Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 584 argentin nagydíj Április 7. Oscar Gálvez Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 585 európai nagydíj Április 28. Nürburgring Jacques Villeneuve Williams-Renault Összefoglaló 586 San Marinó-i nagydíj Május 5. Imola Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 587 monacói nagydíj Május 19. Monaco Olivier Panis Ligier-Mugen-Honda Összefoglaló 588 spanyol nagydíj Június 2. Catalunya Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 589 kanadai nagydíj Június 16. Circuit Gilles Villeneuve Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 590 francia nagydíj Június 30. Magny-Cours Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 591 brit nagydíj Július 14. Silverstone Jacques Villeneuve Williams-Renault Összefoglaló 592 német nagydíj Július 28. Hockenheimring Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló 593 magyar nagydíj Augusztus 11. Hungaroring Jacques Villeneuve Williams-Renault Összefoglaló 594 belga nagydíj Augusztus 25. Spa-Francorchamps Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 595 olasz nagydíj Szeptember 8. Monza Michael Schumacher Ferrari Összefoglaló 596 portugál nagydíj Szeptember 22. Estoril Jacques Villeneuve Williams-Renault Összefoglaló 597 japán nagydíj Október 13. Suzuka Damon Hill Williams-Renault Összefoglaló
Az ausztrál nagydíj Adelaide-ből Melbourne-be került át, és szezonzáró futamból idénynyitóvá vált. A csendes-óceáni nagydíjat ebben az évben Indonéziában rendezhették volna meg, az idény utolsó versenyeként, a Sentul városa melletti pályán. Erre nem került sor, mert a pálya alkalmatlan volt Formula–1-es autók versenyzésére. Ebben az évben is megrendezték az európai nagydíjat a Nürburgringen, de előrehozták április végére.
Szabályváltozások
Már 1995-ben lehetőség volt (de ekkor még nem volt kötelező) a magasabb cockpit építése, hogy az jobban védje a pilóták fejét. 1996-ban ez kötelező lett és még magasabbra építették, belülről pedig egy habból készült fejtámasz óvta a pilótákat az olyan fejsérülésektől, mint amit Mika Häkkinen is szenvedett 1995-ben Ausztráliában. Maga a cockpit nyílása is nagyobb lett. Betiltották a tűhegyes orrkúpokat, amelyeket a McLaren, a Tyrrell és a Forti alkalmaztak korábban. Az autók minimumtömegét (pilótával együtt) 595-ről 600 kg-ra növelték. Az első szárnyak véglapjainak legalább 1 cm vastagnak kellett lennie, nehogy kivágják egy koccanáskor a másik pilóta gumiabroncsát. Ettől az idénytől kezdve kettő helyett három szabadedzést tartottak egy hétvégén, naponta 23 helyett 30 kört lehetett megtenni. A pénteki időmérő edzés megszűnt, helyette már csak szombaton tartottak egyet, ahol minden pilóta legfeljebb 12 kört tehetett meg. Bevezették az úgynevezett 107 százalékos szabályt, ami azt jelentette, hogy minden versenyzőnek meg kellett futnia a pole pozíciós idő legalább 107 százalékát, különben nem vehetett részt a versenyen. A korábbi, csak piros és zöld fényekből álló rajtlámpákat lecserélték egy olyanra, amelyen öt piros lámpa villan fel egymás után másodpercenként, majd amikor kialszanak, akkor indul a verseny. Új számozási rendszert vezettek be, ami egészen 2013-ig kitartott. Korábban minden csapatnak fix számai voltak, és legfeljebb csak akkor cserélődtek, ha az új bajnok és a korábbi bajnok között felváltották azokat. 1996-tól kezdve a regnáló világbajnok és csapata kapta az 1-es és 2-es számokat, majd a többi csapat következett az előző évi konstruktőri helyezésnek megfelelően. Az új csapatokat mindig legutoljára sorolták be.
A szezon Az idény első versenyét Ausztráliában Hill nyerte Villeneuve előtt, Eddie Irvine a Ferrarival lett a harmadik. Sokáig Villeneuve vezette a futamot, de miután a csapat olajszivárgást észlelt nála, megcserélték a két versenyzőjüket.
Brazíliában nagy esőben rendezték meg a futamot, ahol Hill a pole-ból indulva győzedelmeskedett, a második Alesi lett a Benettonnal, a harmadik pedig Schumacher a Ferrarival.
Habár ételmérgezéstől szenvedett, ez nem akadályozta meg Hillt abban, hogy sorozatban a harmadik győzelmet is megszerezze, ezúttal Argentínában. Miután Villeneuve második lett, ez egy kettős győzelem is volt a részükről. Ezen a futamon szerezte Jos Verstappen az idénybeli egyetlen pontját, Andrea Montermini pedig egyedül ekkor ért célba. A versenyen Pedro Diniz két balesettel is érintett volt. Először összeütközött Luca Badoer Fortijával, amely emiatt fejjel lefelé landolt a kavicságyban. Ekkor kijött a biztonsági autó, ő pedig kiállt kereket cserélni. A boxkiállás után azonban a Ligier kigyulladt, mert egy üzemanyag-biztonsági szelep beragadt.
A Nürburgringen rendezett európai nagydíjat Villeneuve nyerte meg, aki így mindössze élete negyedik futamán győzni tudott. A dobogóra még Schumacher és Coulthard fértek fel.
Imolában ismét Hill nyert, aki a második helyről indult. Schumacher lett a második, annak ellenére, hogy a jobb első féke az utolsó körben meghibásodott. Berger harmadik lett, Villeneuve azonban kiesett egy Alesivel történt ütközés után.
A monacói nagydíjat esős körülmények között rendezték, amely rengeteg kiesőt hozott magával, és egy rekordot is, ugyanis mindössze hárman fejezték be a futamot. Olivier Panis nyerte meg a versenyt, akinek ez lett az első és utolsó győzelme, ahogy a Ligier csapat is utoljára nyert, de ez volt a Mugen Honda első győzelme is. Panis a győzelmet egy jól időzített boxkiállásnak köszönhette. A második helyre Coulthard ért oda, a harmadikra Johnny Herbert a Sauberrel.