Burkina Faso (röviden Burkina, korábban Felső-Volta) nyugat-afrikai állam. Északnyugaton Mali, északkeleten Niger, délkeleten Benin, délen Togo és Ghána, délnyugaton Elefántcsontpart határolja.
Trópusi éghajlat és változatos szavannai tájak jellemzik a túlnyomórészt sík, tengerparttal nem rendelkező országot, amely északi része a Száhel övezetbe nyúlik bele. Az országban több tucat anyanyelvet beszélnek és az iszlám a legelterjedtebb vallás. A világ egyik legszegényebb országa, de az egymás mellett békésen élő etnikai csoportok kulturális sokszínűsége jellemzi. A rendszeresen ismétlődő aszályos időszakok nagy nehézségeket okoznak a lakosságnak, akik elsősorban a mezőgazdaságból élnek.
Etimológia Korábban Felső-Volta volt a neve (1958–1984), Thomas Sankara elnök nevezte át Burkina Fasóra. Nevének jelentése moré és dioula nyelven: becsületes emberek földje.
A Volta a portugál nyelvből származik, jelentése kavargás, kanyargás, amely a Volta-folyó jellegére utal.Volta − Online Etymology Dictionary
Földrajz bélyegkép|bal|190px|Burkina Faso domborzati térképe thumb|left|190px|Burkina Faso műholdas képe
Az ország az északi szélesség 10. és 15. foka között helyezkedik el, a Niger folyó kanyarulatától délre. A legközelebbi tengeri kikötő, Abidjan (Elefántcsontpart) 500 km-re van.
Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.
Domborzat Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.
Vízrajz Az országban ered az ország legnagyobb folyója, a Volta, amely itt tulajdonképpen még három különálló vízfolyás. Az ország nyugati részén húzódik a Fekete-Volta, a középső országrészben a Fehér-Volta, a kettő között pedig a jóval rövidebb Vörös- előnevű folyóág. A három ág egyesülésével alakul ki, már a szomszédos Ghána területén a Volta folyam. Jelentős folyó még az ország nyugati-délnyugati határvidékén húzódó Comoé, mely a Guineai-öbölbe ömlik. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.
A legismertebb tavak: Téngréla-tó, Bam-tó, Dem-tó. A Mare d’Oursi a rámszari területek listáján szerepel.
Éghajlat Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.
Élővilág, természetvédelem Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal.
Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal.
Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok. A madárvilága gazdag.
Nemzeti parkjai Állat- és növényvilágát négy nemzeti park és számos rezervátum védi. A négy park: Arly-Singou Nemzeti Park Léraba-Comoé Mare aux Hippopotames W Nemzeti Park – egy jelentős nemzeti park Nyugat-Afrikában, a Niger folyó W betű alakú kanyarulata körül. A park a három ország, Niger, Benin és Burkina Faso területeit foglalja magában.
Történelem A gyarmatosítás előtt Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.
A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket a 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket.
A ghánai moszik bevándoroltak az ország területére és a 14. században királyságokat alapítottak.
Gyarmatosítás és függetlenség Az 1884–85-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Volta néven önálló gyarmattá szervezték. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Volta néven.
A függetlenség után Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot volt. Őt 1966-ban leváltották, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora 1980-ig. Az 1982-es puccsban alakult kormány nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elérni, Líbia és Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az ország nevét Burkina Fasóra. A név jelentése: becsületes emberek országa.
1985 végén az ország a szomszédos Malitól egy kis területet szerzett meg a két ország háborúja során. Francia segítséggel Blaise Compaoré 1987-ben egy államcsíny során átvette a hatalmat. Thomas Sankarát, régi barátját és szövetségesét a puccsban megölték."Burkina Faso's Blaise Compaore sacks his government", BBC News, 15 April 2011.
Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak.
21. század A 2010-es elnökválasztáson Compaoré elnököt újraválasztották. Csak a lakosság egytizede szavazott. 2011-ben tüntetés sorozata követelte Compaoré lemondását, demokratikus reformokat, a bérek emelését, valamint gazdasági szabadságot.
2014-ben felkelés tört ki, Compaoré lemondott, majd Elefántcsontpartra menekült."Former Burkina president Compaore arrives in Ivory Coast - sources" , Reuters, 1 November 2014.
2015-ben egy sikertelen puccskísérlet zajlott az országban.
2022. elején egy újabb államcsínyben a katonák letartóztatták Kaboré elnököt. A katonai junta Paul-Henri Sandaogo Damibát nevezte ki ideiglenes elnöknek. A puccs után az ECOWAS és az Afrikai Unió felfüggesztette Burkina Faso tagságát.
Államszervezet és közigazgatás thumb|Az országgyűlés épülete, Ouagadougou thumb|Az elnöki rezidencia Alkotmány, államforma Államforma: parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4%-os többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök, Tertius Zongo, 2007. június 4. óta van hivatalában.
A parlament tagjait 5 évente választják meg. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, ebből 57-en a kormánypárt tagjai.
Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban szomszédjával, Elefántcsontparttal már többször keveredett konfliktusba. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia. A nyugat-afrikai ország kezdetben elismerte Tajvant, azonban 24 év után – 2018 közepén – megszakította vele a diplomáciai kapcsolatokat, és a pekingi kommunista vezetés felé nyitva Kínával építette ki kapcsolatait.A nyugat-afrikai Burkina Faso… In.: HVG. XX5XX. évf., 2018/22. (2029.) szám, 19. oldal, ISSN 1217-9647
Elnökök
Név Hivatali ideje Maurice Yaméogo 1960. augusztus 5. – 1966. január 3. Sangoulé Lamizana 1966. január 3. – 1980. november 25. Saye Zerbo 1980. november 25. – 1982. november 7. Jean-Baptiste Ouédraogo 1982. november 7. – 1983. augusztus 4. Thomas Sankara 1983. augusztus 4. – 1987. október 15. Blaise Compaoré 1987. október 15. – 2014. október 31. Michel Kafando 2014. november 17. – 2015. szeptember 17 Gilbert Diendéré 2015. szeptember 17. – 2015. szeptember 23. Michel Kafando 2015. szeptember 23. – 2015. december 29. Roch Marc Christian Kaboré 2015. december 29. – 2022. január 24. Paul-Henri Sandaogo Damiba 2022. január 24.– 2022. szeptember 30. Ibrahim Traoré 2022. szeptember 30.–
Politikai pártok Népi Mozgalom a Haladásért (Mouvement du Peuple pour le Progrès) Kongresszus a Demokráciáért és a Haladásért (Congrès pour la Démocratie et le Progrès) Afrikai Demokratikus Gyűlés
Közigazgatási beosztás
Az ország 45 tartományraMEMORANDUM SUR LA DETERMINATION DU NOMBRE DE SIEGES DES CONSEILLERS MUNICIPAUX PAR VILLAGES ET PAR SECTEURS DANS LE CADRE DES ELECTIONS LOCALES DU 02 DECEMBRE 2012 és 13 adminisztratív régióra oszlik.Regions of Burkina Faso (Statoids)
Védelmi rendszer
Burkina Faso hadserege szárazföldi erőből, légierőből, nemzeti csendőrségből, rendőrségből és a nemzetőrségből áll. Tengeri hadiereje nincs. Az ország védelmi minisztere Kassoum Coulibaly.
Emberi jogok Burkina Faso részben szabad országnak számít. Az iszlamisták, a kormány- és belbiztonsági erők valamint a kormánypárti milíciák által elkövetett folyamatos erőszak fényében a nemzetközi vélemények bizonytalannak tartják a jogi helyzetet.
Gyakori a tüntetések erőszakos feloszlatása, amelyek nem ritkán tucatnyi halottal járnak. Az sem ritka, hogy előzetes letartóztatásba került személyeket kivégeznek. A kormánypárti milíciákat együttesen Koglweogó-nak hívják, ami a mosszikból, a legnagyobb etnikai csoportból verődik össze és eddig több véres etnikai alapú támadást művelt (így a fulbe népcsoport ellen), sőt 2020-ban a honvédelmi önkéntes erők soraiba olvasztották a csoportot, amely így hivatalos kormányzati támogatást és kiképzést kap.
Az iszlamista csoportok a kormánypárti személyeket, a Koglweogo tagjait, külföldieket és keresztény vallásúakat támadnak, illetve ölnek meg. Az iszlamista lázadók etnikai alapon támadják a mosszi és fulbe népcsoportok tagjait is, körükben már nem egy alkalonmmal műveltek mészárlást. Gyakran követnek el robbantásos merényleteket és emberrablásokat. Módszereik sok hasonlóságot mutatnak a nigériai Boko Haram módszereivel, mivel elsődleges célpontjaik között vannak iskolák. A Covid19-világjárvány előtt, amikor az állam minden iskolát be kényszerült átmenetileg zárni, a burkina fasói iszlamisták addigra már 2500 iskola tevékenységét lehetetlenítették el támadásaikkal, amelynek következtében 350 ezer diák nem fért hozzá az oktatáshoz.
A homoszexualitás büntetendő cselekménynek számít Burkina Fasóban.
Emberkereskedelem tekintetében célországnak számít, elsősorban gyermekkorúakat hurcolnak be kényszermunkára vagy szexmunkára Mali, Elefántcsontpart és Niger területéről. A behurcolt kiskorúakat ültetvényeken, bányákban, kakaó-ültetvényeken, háztájon dolgoztatják, illetőleg koldulásra vagy prostitúció kényszerítik. Burkina Faso kisebb mértékben tranzitország is, mivel itt haladnak át Nigériából, Togóból, Beninből és Nigerből begyűjött, európai szexmunkára kényszerített nők. Az emberkereskedelem ellen az utóbbi évtizedekben a burkina fasói kormány igyekszik határozottabban fellépni.
Népesség thumb|Az ország nyelvi megoszlása
Általános adatok Az ország népsűrűsége igen változó. A mosszik lakta középső régióban az átlagos népsűrűség kb. 50 fő/km², de egyes helyeken elérheti a 200 fő/km² átlagot is. Az országnak csak két jelentősebb városa van, ezek a főváros, Ouagadougou, illetve Bobo-Dioulasso.
Népességének változása
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás
Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.
A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a legnagyobbak: