Pápua Új-Guinea vagy hivatalos nevén: Pápua Új-Guinea Független Állam (tok piszin: Independen Stet bilong Papua Niugini) óceániai ország. A Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglalja magában. A mai állam területe a gyarmati múlt következményeként alakult ki. A Föld harmadik legnagyobb szigetországa.https://web.archive.org/web/20171207094959/http://www.worldatlas.com/articles/which-are-the-island-countries-of-the-world.html Területe Magyarországénak mintegy ötszöröse. Fővárosa, Port Moresby a délkeleti part mentén fekszik.
Az országban 840 beszélt nyelvet használnak, így ez a világ nyelvileg legváltozatosabb országa.Papua New Guinea , Ethnologue Az urbanizáció igen alacsony, az egyik legvidékiesebb ország, 2019-ben a lakosságának mindössze 13%-a élt városokban.
A fejlődő országok közé sorolják;World Economic Outlook Database, October 2015 , International Monetary Fund . Database updated on 6 October 2015. Accessed on 6 October 2015. a lakosság közel 40%-a önellátó gazdálkodó, akik még mindig viszonylag függetlenül élnek a készpénzgazdaságtól.World Bank. 2010. World Development Indicators. Washington DC. A legtöbb lakos hagyományos életmódú és értékrendű társadalmi csoportokban él. A pápua csoportok társadalmi élete a hagyományos vallást és életmódot ötvözi a kortárs gyakorlatokkal, a nyugati térítés következtében például a kereszténységgel és az alapfokú oktatással.
Az állam mind kulturálisan, mind földrajzilag az egyik legkevésbé feltárt ország a világon. Ismeretes, hogy sok elszigetelt népcsoport él itt és a kutatók úgy vélik, hogy az ország belsejében számos fel nem fedezett növény- és állatfaj található.
A bűnözés alapján globális szinten is az egyik legveszélyesebb ország.
A név eredete Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
Földrajz thumb|180px|left|Bensbach-folyó környéki táj az ország délnyugati csücskén thumb|180px|left|Tájkép az ország belső részén thumb|180px|left|A műhold felvételén az ország zöld területe az előtérben, háttérben északkelet-Ausztrália sivatagos területe
Óceánia egyik szigetcsoportja, melynek jelentősebb szigetei a Bismarck-szigetek és a Salamon-szigetek egy része. A szigetnek szárazföldi határa csak nyugaton van Indonéziával. Délen Ausztráliával, míg keleten a Salamon-szigetekkel van szomszédságban.
Domborzat Az ország 80%-a Új-Guinea szigetének keleti felén helyezkedik el. A további 20%-ot más szigetek alkotják. Legjelentősebbek közülük: Új-Britannia, Új-Írország, Bougainville.
Pápua Új-Guinea legmagasabb pontja a 4694 méter magas Mount Wilhelm. A szigeteken sok a még ma is aktív működő vulkán.
Új-Guinea szigete geológiai szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magas Mount Wilhelm. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket a Sepik, a Ramu és a Markham folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagolt Parti-hegység, amelynek folytatása átnyúlik Új-Britannia szigetére. Ezen a vidéken gyakoriak a földrengések és sok működő tűzhányót is találunk. A Maláj-szigetek közelsége ellenére Új-Guinea sohasem volt Ázsia része.Balázs: Pápua Új-Guinea. 11-13. o.
Vízrajz Legnagyobb folyói a Sepik és a Fly. Jelentős folyói még a Ramu, Markham, Purari, Kikori, Turama és Bamu. Legnagyobb édesvizű tava a Murray.
Éghajlat Forró, nedves egyenlítői éghajlat jellemzi a szigeteket, de régiónként változó és a domborzat befolyásolja.
A partvidéken trópusi hőség, fülledtség uralkodik, meg-megújuló záporokkal. A magasabb fennsíkok éghajlatára a csapadékos időjárás jellemző. Új-Guinea éghajlatát két nagy légáramlási rendszer szabályozza. Az egyik a délkeleti passzátszél , mely májustól októberig uralkodik. A tenger felől fújó passzátszél a hegylejtőkre nagy mennyiségű csapadékot szállít. A novembertől áprilisig terjedő időszakban – a déli félteke nyarán – az egyenlítői alacsony nyomású öv Új-Guineától délre tolódik át. Ilyenkor Ázsia felől megjelenik a monszun. A kétféle szélrendszer időszakos és rendszeres megjelenése miatt Új-Guinea lakói két évszakot különböztetnek meg: a délkeleties szelek és az északnyugatias szelek időszakát. A két szeles évszak között egy-két hónapon át nyugalmas, csendes időjárás uralkodik.Balázs: Pápua Új-Guinea. 18-19. o.
Élővilág, természetvédelem
Ausztrália és Új-Guinea között a jégkorszakban szárazföldi összeköttetés volt. Ennek következtében élőviláguk közeli rokon, vannak olyan kengurufajok, amelyek megtalálhatók mind Ausztráliában, mind Új-Guineában. Nyugat felől meg a maláj esőerdők néhány növényfaja tudott átkelni Új-Guineába. A többi nagyobb szigetnek sohasem volt összeköttetése Új-Guineával, emiatt élőviláguk erősen különbözik.
A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Összesen 56 erszényes emlősfaj él Új-Guineában. A Dendrolagus (fakúszókenguru) Új-Guinea egyik legismertebb és igen elterjedt állata. Míg az ausztráliai kengurufajok a pusztai élethez alkalmazkodtak, új-guineai rokonaik az esőerdő követelményeinek megfelelően, fákon élő állatok. Az erszényesek jóval nagyobb szerepet játszanak Új-Guinea állatvilágában, mint a méhlepényes emlősök. Pápua Új-Guinea nemzeti állata az igen elterjedt Raggi-paradicsommadár, a helyiek nyelvén kumul. A paradicsommadarak családjának legtöbb faja Új-Guineán őshonos. Elterjedt állatok még a foltos kuszkusz, a vaddisznó, a kazuárfélék, kígyók, krokodilok, lepkék és varánuszfélék számos faja.Balázs: Pápua Új-Guinea. 157. o.
Nemzeti parkok Új-Guineában is kiépült a természetvédelem hatósági rendszere. Az állatrezervátumok mellett a következő nemzeti parkokat jelölték ki:http://www.jasons.com/Papua-New-Guinea/national-parks-in-papua-new-guinea Varirata Nemzeti Park hegyvidék a főváros közelében. McAdam Nemzeti Park kis területen nagyon változatos élővilág. Lake Kutubu Nemzeti Park festői tóban madarak, lepkék, teknősbékák.
Történelem
A területén már az őskorban is éltek emberek. Kb. 60 000 évvel ezelőtt - az Afrikából kirajzó első emberek csoportjai között - érkeztek a pápuák a térségbe. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.
A sziget partvidékét a portugál és spanyol hajósok már a 16. század első felében felderítették. Ekkor kezdődött Új-Guinea írott történelme. 1512-ben Antonio d'Abreu és Francisco Serrano portugál tengerészek először pillantják meg a még ismeretlen szigetet, amikor a Maluku-szigetekhez tartozó Ceram felé hajóztak. 1526-ban egy másik portugál, Jorge de Meneses kikötött a Vogelkop-félszigeten, s ő adja a nagy szigetnek az első nevet: Ilhas dos Papuas, azaz a pápuák szigete. 1545-ben pedig egy spanyol felfedező, Ynigo Ortiz de Retes az Új-Guinea nevet adta a szigetnek, mivel a sziget partvidéke és lakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakóihoz. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó édesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.
1643-ban Abel Tasman Új-Írország és Új-Guinea szigetek egyes részeibe látogatott el. A 18. században már az angolok is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. 1768-ban az angol Philip Carteret kapitány elérte Új-Britannia szigetét és angol felségterületnek nyilvánította. 1824-ben Hollandia és Anglia megegyezett Új-Guinea felosztásában. 1842-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján a Pápua-öböl egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába. 1848-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület ma Indonézia része). 1873-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.Balázs: Pápua Új-Guinea. 292. o.
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét 1884-ben Otto Finsch a Neuguinea-Konsortium ügynöke, a feltételezett brit annexiót elkerülendő a német császár birtokának nyilvánította, még ebben az évben a konzorciumot Új-Guinea Társaság (Neuguinea-Kompagnie) névre keresztelték. 1885. május 17-én az I. Vilmos császár által kiállított Schutzbrief e terület és a Bismarck-szigetek felségjogait a társaságra ruházta, ezeket a berlini kormány 1898-ban vásárolta vissza, hivatalosan csak ekkortól lett Német Új-Guinea (Deutsch Neuguinea) részeként a Német Birodalom gyarmata. A kolónia a következő területekből állt: a Vilmos Császár Föld (a tulajdonképpeni német birtok Új-Guineán), a Bismarck-szigetek, az északi Salamon-szigetek, a Karolina-szigetek, a Mariana-szigetek északi része Guam nélkül, Palau, Nauru és a Marsall-szigetek.Horst Gründer: Geschichte der Deutschen Kolonien. 5. Aufl., Paderborn (Schöningh) 2004.
A déli részen 1884. november 6-án a britek Brit Új-Guinea (British New Guinea) néven egy új protektorátust hoztak létre, majd 1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. 1905-ben Nagy-Britannia területeit Territory of Papua néven átengedte birodalma önkormányzattal bíró domíniumának, Ausztráliának. Az első világháborúban a német gyarmatot az ausztrálok elfoglalták, ez 1919-ben ausztrál védnökség alá került a Népszövetség révén Új-Guinea Mandátumterület (Mandated Territory of New Guinea) néven. Pápuát Ausztrália birtokaként továbbra is külön igazgatták, közigazgatásilag csak 1949-ben egyesítették őket Pápua és Új-Guinea Terület (Territory of Papua and New Guinea) néven.Hermann Kinder-Werner Hilgemann: SH Atlasz Világtörténelem Springer Kiadó Bp. 1995.
1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. Port Moresby-ben pedig amerikaiak táboroztak. A harcokban az ország mai területén 216 000 japán, ausztrál és amerikai katona veszítette életét.Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona Athenaeum Kiadó Bp. 2007. 1945-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismét Ausztrália igazgatása alá került.
1951-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testület Port Moresby-ben.Balázs: Pápua Új-Guinea. 295. o. 1963-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére. A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor 1964-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt. 1971-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.Balázs: Pápua Új-Guinea. 294. o.