bélyegkép|265px| Ulj Testamentũ Mag'ar ńelveñ mell'et az Goͤroͤg és Diak ńelvboͤl vijonnan fordijtank az Mag'ar nipnek Kereßt'en huͤtben valo ippuͤliſire címmel (Újsziget, 1541)A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, amit Sylvester János fordított görög és latin nyelvről magyarra, Sárvár-Újsziget, 1541, Nádasdy-Sylvester nyomda, Joannes Strutius és Abádi Benedek. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49) Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.

Életpályája 1526–1527-ben Krakkóban tanult és a magyar burzában élt, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől vagy 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.

Főbb művei Nyelvtana thumb|Sylvester János „ ii̢ ij l’ ń oͤ ſↄ ß ” betűi

Neanesi [= Sárvár-Újsziget]. 1539. – Új kiadása angol nyelvű bevezetővel és jegyzetekkel: Rudimenta grammatices Donati... Autore Christoforo Hegendorphino [Dévai Biró Mátyás]; fakszimile szöveggond. Molnár József / Sylvester János: Grāmatica Hvngarolatina in usum puerorū recēs scripta loanne Syluestro Pannonio autore / Orthographia Vngarica...; ELTE, Bp., 1977 (Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium) Sylvester János az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt. Vele kezdődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra.

Sylvester helyesírása a következő módon tér el a maitól: =

Sylvester ā ćz (cz) (c) cz ę ê (é) ǵ (g) g (gh) i i y ii̢ ij l’ ń o oͤ ſ s ſↄ ß t’ uu szó elején legtöbbször v alakú. u w uͤ Ma á c = : halgaccz, ßereccz; = : halgacćz, ßerecćz. dz cs éEloszlanak a vélemények az ę és ê (vagy è) közötti esetleges különbségről. Bár mindezekből é lett a mai nyelven, egyesek úgy tartják, hogy zárt (ë, é(j)) a Sylvester leírása szerint az e betűtől eltérő ę, és hogy az ê betűn a kúpos ékezet, mint a makron, csupán hosszúságjelző egyes magánhangzókon és a nyílt e hosszúságát jelöli (ee) – miközben mások viszont úgy gondolják, hogy az ę a nyílt, hosszú e: . gy g i í j ij = : tanii̢t. ji ly ny o ó ö ő s zs = : Elſↄebet. sz ty u ú v = : new, Newtuͤl. ü ű   e, i előtt   magánhangzó előtt   magánhangzó után   ſ (hosszú s) összevonva a ß ligaturában levő ʒ alsó részével

Ez a helyesírás nem jelöli a hosszúságot a magánhangzóknál, a rövid változattól másképp hangzó á és é kivételével.Makron (vonal) vagy kúpos ékezet néha más betűkön is jelzi a hosszúságot: î (ī), alkalomadtán ô, n̄ (=nn): . A mássalhangzók hosszúságát pedig a mai helyesíráshoz hasonlóan a betű kettőzésével, digráf esetén az első betű diakritikus jel nélküli kettőzésével jelöliKivéve a mindig az-nak írt határozott névelő után, bár akkoriban például af farkas volt a kiejtés: , és = (például iecćziſit = jeddzísít „jegyzését” = : iecćziſit, iecćzi.).

Észrevehető ezen az utóbbi példán, valamint sok hasonló példán (feijr = fejír „fejér”, = : feijrb, feijr. ßotiuoͤk = szótivök „szótövëk”, stb.), hogy Sylvester az ifjúkora erősen i-ző nyelvjárását írja le és használja következetesen még az eltérő sárvári magyar nyelvi környezetben is: nem célja a magyar nyelv egységesítése.

Az Újszövetség fordítása

Új Testamentum. Ford. Sylvester János. Újsziget: Abádi Benedek. 1541. – Fakszimile kiadása Varjas Béla gondozásában és kísérő tanulmányával: Sylvester János készítette el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást, amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk (kiadta Abádi Benedek).

A legjelentősebb, az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítást Sylvester filológiai kritikával ellenőrizte, és igyekezett az eredeti gondolatot szabatosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi magyar fordítását, az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is.

Az ajánlás eleje eredeti helyesírással Mai helyesírással, ritmusképlettelRövid a szótag (∪), ha a magánhangzója rövid és nincs utána két mássalhangzó vagy hosszú mássalhangzó (mint régen az „az” határozott névelő „a(’)” alakja után), más esetben hosszú a szótag (—), ld.: . Profetāk āltal ßolt righeñ nêked az iſten, Próféták által szólt rígen néked az Isten, — — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪ Az kit ighirt imę vigre meg atta fiāt. Akkit igírt, ímé, vígre megadta fiát. — ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ — Buzgo lilekuel ßol moſt ęs nêked ez āltal, Buzgó lílekvel szól most és néked ezáltal, — — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪ Kit haǵa hoǵ halgaſſ, kit haǵa hoǵ te koͤueſſ. Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess. — ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —

Esszék Magyarországon az esszé műfajának megteremtője Sylvester János volt, vele kezdődik a magyar értekező próza. Ő írt először magyarul esszéket, valamivel azelőtt, hogy Michel de Montaigne (1533–1592) Franciaországban kitalálta az esszét mint műfajelnevezést.

Művei Disputatio historico politica de origine, incrementis et variis rerum publicarum mutationibus / quam . . . sub praesidio . . . Georgii Hornii ... publico examini disquirendum subjicit Joannes Sylv. Püspökius, Ungarus. Leiden, 1655 Uy Testamentum mag(y)ar n(y)elwen(n) mell(y)et az Görög és Diak n(y)elvböl uyonnan fordijtank, az Mag(y)ar nipnek Kereszt(y)en hütben valo ippülisire. Bibliotheca Hungarica antiqua (1). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. Sylvester János latin-magyar nyelvtana; ford. C. Vladár Zsuzsa; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1989 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai) Grammatica Hungarolatina. Sárvár, 1539; tan. Szörényi László, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; hasonmás kiad.; Akadémiai, Bp., 1989 (Bibliotheca Hungarica antiqua) Grammatica Hungarolatina; szerk., bev., jegyz. Bartók István; kritikai kiad.; Akadémiai–Argumentum, Bp., 2006 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum) Rosarium coeleste Virginis Mariae patronae regni Hungariae. Krakkó, 1527.https://lexikon.katolikus.hu/S/Sylvester.html Puerilium colloquiorum formulae. Írta Sebald Heyden. Magyar szöveggel bővítette. Krakkó, 1531. De bello turcis inferenda. Bécs, 1544. In tristissimum Annae reginae obitum epitaphium. Bécs, 1547. Querela fidei. Bécs, 1551. Querela Domini Jesu resurgentis. Bécs, é. n.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikk Esszé

További információk Uy Testamentum, Vyszighet, 1541 A magyar irodalom története – Sylvester János, mek.oszk.hu Révész Imre: Erdősi János magyar protestáns reformátor, különös tekintettel némely magyar tudósok balvéleményére; Városi Ny., Debrecen, 1859 Sebald Heyden: Heyden Sebald gyermeki beszélgetéseinek latin-magyar szövege 1531-ből. Adalék Sylvester János irodalmi működéséhez; bev., jegyz. Dézsi Lajos; Athenaeum Ny., Bp., 1897 A két legrégibb magyar nyelvű nyomtatvány. Adalék Sylvester János működéséhez; bev. Melich János; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1912 Balázs János: Sylvester János és kora; Tankönyvkiadó, Bp., 1958 Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig; Akadémiai, Bp., 1988 (Humanizmus és reformáció) Fónyad Pál: Sylvester János Bécsben; Sylvester János Könyvtár, Sárvár, 1995 "Ídes az hazának szerelme". Tiszteletadás Sylvester Jánosnak; szerk. Pallósiné Toldi Márta; Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely, 2004 Bartók István: "Nem egyéb, hanem magyar poézis". Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben; Universitas, Bp., 2007 (Klasszikusok)

Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar Biblia-fordítók Kategória:Magyar hebraisták Kategória:Magyar tudományos írók Kategória:Magyar–lengyel kapcsolatok Kategória:Szinérváraljaiak Kategória:Sárváriak Kategória:16. századi magyarok Kategória:Az 1500-as években született személyek Kategória:Az 1550-es években elhunyt személyek Kategória:Magyar reneszánsz gondolkodók