Ráckeve (, ) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna mentén, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye. A múltban is rendelkezett már városi ranggal, de azt valamikor a 19. században elvesztette és csak 1989-ben kapta meg újra.
Fekvése thumb|balra|A ráckevei Árpád híd Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon, a Ráckevei-Duna-ág mindkettő partján helyezkedik el. Itt található a folyóág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hidja, az 1896-ban épült Árpád híd.
A városközpont a Duna-ág jobb partján, a Csepel-szigeten, Újtelep városrész pedig a bal parton, vagyis a „pesti oldalon” fekszik. A városhoz tartozó szigetek többnyire üdülőterület besorolásúak: Angyali-sziget, Senki-sziget, Kerekzátony-sziget és a Somlyó-sziget. Ráckeve közigazgatási határát Újhegy külterületi városrészen túl a Duna főága jelöli ki.
A szomszédos települések: észak felől Szigetújfalu és Szigetszentmárton, kelet felől Kiskunlacháza, délkelet felől Dömsöd, dél felől Szigetbecse, délnyugat felől Lórév, illetve a Duna túlpartján fekvő Adony, nyugat felől Iváncsa, északnyugat felől pedig Ercsi.
Megközelítése Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Csepel-sziget fő gerincútjának számító 5101-es út, ezen érhető el Budapest és az M0-s autóút felől éppúgy, mint a Duna bal parti településeit a fővárostól délre összekapcsoló 51-es főút kiskunlacházi szakasza irányából. Szigetszentmártonnal az 51 107-es, Makáddal az 51 112-es, Lórévvel pedig az 51 113-as számú mellékút köti össze.
Közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben az egykori budapesti közvágóhídtól, a mai Közvágóhíd HÉV-állomástól induló H6-os HÉV-vel érhető el, melynek itt van a külső végállomása.
Története Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.
A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.
Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első ismert írásos említése 1212-ből való.
A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett itt le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), ami később Ráckevévé módosult. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték Magyarországon.)
A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció itteni térhódítása; később a település a humanista reformáció fontos központja lett.
A török háborúk idején feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.
Leírás a településről a 18. század végén:
1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek az 1848-as forradalom védelmében, de végül hadba nem vonultak. Kossuth Lajos turini (Torino) könyvtárának megmentője, a neves író és ügyvéd, "Ráckevei" Eötvös Károly – akinek emlékét az Eötvös utca 57/B. számon emléktábla őrzi – felmenőinek a 19. századra megszűntek a birtokai Ráckevén. A 19. század végén járási székhely lett, de ekkorra már elveszítette városi rangját. A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából a lebontott réginek a helyén készült el az új, ún. tornyos városháza, Szilágyi Lajos főszolgabíró szervezésében. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen. Az 1930-as években Ráckeve a "körök és egyletek" községének számított, virágzó kulturális élettel. Ekkor működött a Gyenes szikvíz üzem a településen.
1942-ben a római katolikus templomban szentelték be a Makád községnél repülőgépével Dunába zuhant gróf Károlyi Gyula földi maradványait. A gyászmisén megjelent családjával Horthy Miklós kormányzó is, akinek tiszteletére a Fő utca egy szakasza megkapta a Horthy-nevet, a második világháború végéig. A Vörös Hadsereg 1944. november 22-én szállta meg a várost, és elfoglalta a Savoyai-kastély épületét. A településen a szovjetek több személyt bántalmaztak és gyilkoltak meg, illetve vittek el málenkij robot kényszermunkára. 1945-re háromszáz főnél több személy tűnt el és halt meg a helyi lakosságból a háború miatt, köztük a település szinte teljes zsidó közössége. A Szágel-családhoz tartozó, a budapesti gettóból megszökött házaspárt csepeli nyilasok Ráckevéhez közel lőtték a Dunába, a szovjetek bevonulásával szinte egy időben. A háborús áldozatokért – sok évnyi kutatást követően – elsőként a Ráckevei Savoyai Kulturális Egyesület szervezett megemlékezést: 2005. december 4-én a Savoyai-kastély dísztermében, amelyen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Rosta Márton a MAZSIHISZ képviselője mondott beszédet.
A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A település jelentős iratállománya később, az 1956-os forradalom idején veszett el, a Ráckevei Rendőrkapitányság épületének elfoglalását követően, amelyet Rácz-Steller László rendőr adott át a felkelőknek, megakadályozva ezzel egy lehetséges vérontást (emléktáblája 2013 óta a rendőrség épületén látható). 1957-ben még tartotta magát a kommunista rendszer ellenes, főként gazdákból álló forradalmi tanács, amelynek élére közmegegyezéssel Juhász Józsefet választották meg tanácselnöknek. Őt és társait később internálták, személyüket ma is közmegbecsülés övezi. 1961-ben a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban érettségizett Csomós Mari.
Az 1960-as években Árpád, Rákóczi és Aranykalász néven termelőszövetkezetek szerveződtek, amelyek egyesülését követően a ráckevei lakosság nagyobb része itt dolgozott. 1970-ben filmet forgattak a településen Fotográfia címmel egy évtizedekkel azelőtti borzalmas bűntényről, az operatőr Ragályi Elemér volt. 1976-77-ben megkezdődött Ráckeve Nagyközség (önkormányzati rendszer) termelőszövetkezeti földjeinek parkerdősítése és a turizmus fejlesztése érdekében a kirándulóerdők telepítése, főként Szigetszentmárton (Tókerti Parkerdő) és Kiskunlacháza (Peregi Parkerdő) irányában. Az ötlet és a kivitelezés Czerny Károly erdőmérnök érdeme volt, aki az 1980-as évekre több mint 160 ha erdőt telepített Ráckevén. 1982-ben Kádár János megszemlélte a ráckevei Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet aratási munkáit és meglátogatta az akkor országosan is kiemelt jelentőségű téesz hűtőházat. A látogatáson mondott beszédében sötét képet festett Magyarország gazdasági helyzetéről, amit azonban akkor senki sem vett komolyan. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot, amelyet 1983-ban Lázár György a minisztertanács elnöke is felkeresett.
1983-ban az Architektúra Kisszövetkezet Czerny Károly elnök vezetésével városszépítő reformkorszakot indított, amely elsősorban a ráckevei Szent Vendel-körút kiépítését tűzte ki célul, a belvárosi teherautóforgalom kivezetése érdekében. Az ötlet politikai érdekcsoportok ellenállása miatt a mai napig nem valósult meg, azonban a kisszövetkezet a belváros szépítése érdekében renoválta a településnek a Ráckevei-Duna irányába húzódó kis utcáit, az ún. dunai lejáró közöket és 1986-ban a szerb paplak épületét. 1987-ben autós kertmozi kezdte meg működését a termál strand mellett.
A szocialista időkben járási székhely volt, Raffay Béla tanácselnök kezdeményezésére szerezte vissza városi rangját a Gál Zoltán által átadott oklevéllel 1989. március 15-én. 1989 őszén felszámolták a helyi munkásőrség szervezeti egységét. 1991-ben megnyitották a Szakorvosi Rendelőintézetet. 1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnök két alkalommal is járt a ráckevei Szerb monostor épületében, hogy elvállalja a fővédnökséget a több évszázados, egyre romló állapotú freskók restaurálásához. 1992-ben környezetvédelmi és erdővédelmi politikai viták folytak a városban, amellyel az Alkotmánybíróság is foglalkozott. Ennek vetett véget 1996-ban, Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár közbenjárása, ami a Kiskunlacháza határában található Peregi Parkerdő természetvédelmi területté nyilvánítását eredményezte. 1994-ben Schamschula György közlekedési miniszter átadta a felújított Árpád-hidat, Vona Ferenc országgyűlési képviselő (MDF), a hídfelújítás politikai szervezője jelenlétében.
A Savoyai Universitas Alapítvány meghívására 1998 őszén Habsburg Ottó a családjával meglátogatta a kastélyt, és ott felavatta Anka Margit alkotását, a Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő mellszobrot. Ugyanitt 2010-ben tett látogatást Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg annak emlékére, hogy nagyapja József Ágost főherceg 1931-ben avatta fel az első világháború ráckevei hőseinek szobrát.
2000 nyarán Fegyó János történész, múzeumigazgató kutatásai nyomán Horváth Nepomuki János, a Napóleon elleni háborúk ráckevei hőse emlékére elindult a „János Vitéz Napok”. 2000. október 23-án diákok, ráckevei fiatalok tüntettek a polgármesteri hivatalnál, az akkori helyi politika miatt. A tüntetés előtt a Republic Együttes frontembere, Cipő is találkozott a szervezőkkel. 2002 őszén Orbán Viktor Fidesz-elnök Kossuth-domborművet avatott a Kossuth Lajos utcán. 2006 tavaszán Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként kampányolt a Szent István téren. 2007-2008 években az USA Magyarországi Nagykövetsége munkatársai, köztük Pentagon-tisztek, a második világháború idején Ráckeve térségében lezuhant amerikai és angol pilóták emléke iránt kutattak: a helybéli idős polgárokkal az Architektúra-Gyorslakóház épületében készítettek interjút.
2010-ben a Savoyai-kastély épületében tartották meg az első országos állatvédelmi jogi oktatást előkészítő találkozót, amelyet Czerny Róbert állatvédelmi civil ombudsman kezdeményezett. 2012-ben ünnepélyesen átadták a Skarica Máté Városi Könyvtárnak a korábban polgári iskolaként működött, felújított épületet. 2013-ban Áder János államfő részt vett és beszédet mondott a Savoyai-év záróünnepségén, ahol meghirdették a Savoyai-vidék Programot a Savoyai Kultúrtáj kiépítése érdekében, de ennek szervezőmunkája nem folytatódhatott, mert 2017-ben – harminc év után – bezárt a Savoyai-kastély szállodája és étterme, amelyet azóta sem nyitottak meg újra. 2018-2021 között a Magyarországi Harmonikások Kulturális Egyesülete felújította és harminc év után újra kulturális találkozóhellyé varázsolta a Népművészeti Házat. 2021 őszén megnyílt a szerb ortodox kolostori gyűjtemény a szerb templom paplak épületében. 2022 nyarán elkészült a Halmúzeum az Ács Károly Művelődési Központ korábbi könyvtárszárnyában.
1975-ben a ráckevei Senki-szigeten forgatták a Le a cipővel! című ifjúsági filmet, és erre is figyelemmel 2023 nyarán az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara elvi támogatásával innen indult el a Csukás István író meséiből szerkesztett Csukás-módszer.
2023. november 4-én Miskei Antal történész, habilitált egyetemi docens és Czerny Róbert környezetvédelmi szakjogász lejegyezte a Ráckeve Városépítői (1701-2021) című könyv vázlatát, amely Miskei professzor 2024-ben bekövetkezett halála miatt nem készülhetett el. Miskei Antalt 2024. május 22-én helyezték végső nyugalomra a ráckevei katolikus temetőben: búcsúztatásakor elhangzott, hogy az Árpád Múzeum nevét Dr. Miskei Antal Múzeumra fogják változtatni. 2024. június 24-én a Savoyai Egyesület kezdeményezte Horváth Nepomuki János és Miskei Antal boldoggá avatási eljárásának lefolytatását.
Politika
Polgármesterei
1990–1994: Dr. Kulcsár István (független) 1994–1998: Dr. Kulcsár István (független) 1998–2002: Dr. Kulcsár István (független) 2002–2006: Dr. Kulcsár István (független) 2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Szadai József (független) 2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület) 2024– : Deák Tibor (független)
A 2024-es önkormányzati választás eredménye