Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.
Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Az ország a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.
Az országnév eredete
A sziget siracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli. Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerint Kolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a sziget Diego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.
Földrajza, természeti környezete thumb|left|190px|Diamond-vízesés thumb|left|190px|Piton-hegyek thumb|left|190px|Soufriére város környéke Domborzata A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.
Vízrajza A sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására. Éghajlata Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.
Növény- és állatvilága
Nemzeti park Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm Természeti világörökség Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.
Történelem thumb|Saint Lucia térképe 1758-ból. A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.
Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.
Népessége, lakossága thumb|Castries katedrálisának belseje Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.
Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.
A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják. A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.
Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző évben.
A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.
Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, ahol 14 000-en élnek. Kanadában is számos Saint Lucia-i él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.
Városok thumb|A főváros, Castries egy képe Saint Lucia települései Rangsor Név Lakosság Kerület 1991-esnépszámlálás 2001-esnépszámlálás 2005-ösbecslés 1. Castries 11 100 10 634 11 293 Castries 2. Bexon n.a. 7 119 7 560 Castries 3. Babonneau n.a. 5 138 5 457 Castries 4. Ciceron n.a. 3 577 3 799 Castries 5. Dennery 2 500 3 051 3 149 Dennery 6. La Clery n.a. 2 801 2 975 Castries 7. Vieux Fort 4 100 2 827 2 899 Vieux Fort 8. Morne du Don n.a. 2 679 2 845 Castries 9. Marchand n.a. 2 576 2 736 Castries 10. Micoud 3 300 2 619 2 631 Micoud 11. Laborie 1300 2 638 2 574 Laborie 12. Grande Rivière n.a. 2 031 2 448 Gros Islet 13. Augier n.a. 2 176 2 231 Vieux Fort 14. Soufrière 3 000 1997 1959 Soufrière 15. Anse-la-Raye 1500 1405 1480 Anse-la-Raye 16. Canaries 1000 1334 1306 Canaries 17. Gros Islet 1400 679 783 Gros Islet 18. Cap Estate 400 n.a. 699 Gros Islet 19. Choiseul 400 313 302 Choiseul 20. Choc 40 n.a. 52 Gros Islet
Szociális rendszer
Közigazgatása és politikai rendszere 1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik).
Alkotmány, államforma
Saint Lucia államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere az Egyesült Királyságén alapul.
A jelenleg hatályos alkotmányt 1978-ban a Brit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Saint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője. A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezett főkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.
Saint Lucia jelenlegi államfője III. Károly brit király, főkormányzója Neville Cenac. Az ország miniszterelnöke Allen Chastanet 2016 júniusa óta.
Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából, képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.
Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.
Közigazgatási beosztás Az ország 11 kerületre van felosztva:
right|250px|A közigazgatási területek
szám kerület terület (km²) lakosság népsűrűség (fő/km²) 1 Anse-la-Raye 31 6.495 210 2 Canaries 16 1.906 119 3 Castries 79 61.341 776 4 Choiseul 31 6.372 206 5 Dennery 70 12.773 182 6 Forest 78 0 0 7 Gros Islet 101 19.816 196 8 Laborie 38 7.978 210 9 Micoud 78 17.153 220 10 Soufrière 51 7.328 144 11 Vieux Fort 44 16.329 371 összes 617 158.076 256
Politikai pártok Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP) Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)
Főkormányzók Név hivatali ideje Vincent Floissac 1987. április 30. – 1988. október 10. Sir Stanislaus A. James 1988. október 10. – 1996. június 1. Sir George Mallet 1996. június 1. – 1997. szeptember 17. Dame Pearlette Louisy 1997–2017. dec. 31. Neville Cenac 2018–
Védelmi rendszer
Emberi jogok Saint Lucia kimagasló helyet foglal el a szabad országok között. A leggyakrabban felhozott problémák az emberkereskedelem, a családon belüli erőszak és a rossz börtönkörülmények, továbbá még mindig érvényben van a szigetországban a halálbüntetés (jóllehet 1995 óta nem hajtottak végre kivégzéseket).
A parlament elfogadott egy a családon belüli erőszak elleni törvényt, amely átfogó védelmet nyújt és megtiltja a hatóságoknak, hogy nem, családi állapot vagy szexuális irányultság alapján diszkriminálják az áldozatokat. Azonban az elkövetők letartóztatása, s a vádemelés gyakran késlekedik az erőforrások hiánya és az áldozatok társadalmi megbélyegzettsége miatt.
Emberkereskedelem tekintetében tranzit- és célország, főleg szexmunkásokat hurcolnak be, az elmúlt években viszont már egyre hatékonyabban lépnek fel az ilyen jellegű bűncselekmények ellen a hatóságok.
Bár az elítéltek és fogvatartottak száma nem nagy, mégis méretükhöz képest a saint luciai börtönök túlzsúfoltak, rosszak a higiéniás körülmények és elégtelenek a mentális egészségügyi szolgáltatások.
Gazdasága thumb|Banánültetvény thumb|Luxushajók a főváros kikötőjében A szigetország külföldi vállalkozásokat és befektetéseket vonzott, különösen az offshore banki és a turisztikai ágazatokban. A turizmus Saint Lucia fő munkahely- és jövedelemforrása – amely 2020 táján a GDP 65%-át teszi ki – és a sziget fő devizabevételi forrása.
Szektorai Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.
Ipar, szolgáltatások Főbb ágazatok: idegenforgalom; ruházat, elektronikai alkatrészek összeszerelése, italok és hullámkarton dobozok gyártása, mészfeldolgozás, kókuszfeldolgozás.
Külkereskedelem Export: Főbb partnerek 2019-ben: 29%, 16%, Barbados 8%, Trinidad és Tobago 5,5%, Egyesült Királyság 6%, Dominika 6%, Guyana 5%, Franciaország 5% Főbb áruk: sör, nyersolaj, ékszerek, rum, banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj.
Import: Főbb partnerek 2019-ben: 46%, 30%, Trinidad és Tobago 5% Főbb áruk: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag.
Közlekedés Légi Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.
Közút Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.
Vízi A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.
Telekommunikáció Hívójel prefixJ6ITU zóna11CQ zóna8
Kultúra
Saint Lucia kultúráját afrikai, kelet -indiai, francia és angol örökség befolyásolta.