Szakadát (németül: Sagetal) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Fekvése Tolna vármegye középső részén fekszik, a Tolnai-Hegyhát tájegységben, Gyönk város déli szomszédságában. A 65-ös főút és a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út felől is a Gyönk-Hőgyész közti 6315-ös úton közelíthető meg.
Története A dunántúli római uralom idején is megült hely. A honfoglalás után a Szák nemzetség vette birtokába. A 12. században már egyházas hely. 1214-ben Merő János birtokában találjuk. Egy 1298-ban kelt oklevél templomáról tesz említést. A 14. század második felében Tikai István és Niko Miklós osztoznak a határ birtokában. A török megszállás itt is csak pusztulást hagyott maga után. 1680-ra Tolna megye felszabadul a töröktől, országos ínség. 1717–1733 között nagy pestis járvány dühöngött a megyében, Szakadát ekkor Mercy gróf birtoka volt, akit később a csicsói templomban helyeztek nyugalomra. A 18. század első felében újra benépesült, főként Németországból, Trierből, Saar, Rajna vidékéről idetelepített családokkal. Az 1723-as betelepítés után a következő családnevek szerepeltek a településen: Stautt, Schlitt, Krémer, Schmitt, Spisz, Kander, Laux, Isztl, Veilant, Miller, Ernszt, Schiszler, Veller, Ekhard, Kasse.
1727-ig Hőgyész filiájaként településnek is önálló plébániája lett, első papja Szigethy András (1727–1736) volt. 1738-ban újra pestis járvány pusztított. 1759-ben pedig Winkler Mihály plébános templomot építtetett a településen Szent Miklós tiszteletére.
1767-ben Mária Terézia urbáriális községe volt. Földesura pedig ekkor Gróf Apponyi György.
1874-ben a községben 3 molnár, 2 szabó, 103 kőműves, 4 ács és 2 kovács volt.
1897-től a falu plébánosa Pelcz Árpád 1918-ig. 1897-ben a rossz állapotú régi templomot bezárták, új templom építéséhez kezdtek, melyet 1899. december 6-án szenteltek fel Jézus Szíve tiszteletére.
Az 1910-es népszámláláskor 1115 lakosa volt.Magyar helységnév-azonosító szótár Balassi Kiadó, Budapest 1992.
1947. május 28-án a németek kitelepítésekor 18 családot telepítettek ki. Helyettük Nógrád vármegyéből, Mosonszolnokról és Erdélyből érkeztek családok. 1960-ban 785-en éltek a faluban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga Ferenc (FKgP) 1994–1998: Varga Ferenc (független) 1998–2002: Laszk Gábor (független) 2002–2006: Laszk Gábor (független) 2006–2010: Laszk Gábor (független) 2010–2014: Laszk Gábor (független) 2014–2019: Laszk Gábor (független) 2019–2024: Laszk Gábor (független) 2024– : Harmati-Pék Anna Mária (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 49,4% németnek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 3,3%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 16,7% (10,9% nem nyilatkozott).Szakadát Helységnévtár
2022-ben a lakosság 84,4%-a vallotta magát magyarnak, 33,7% németnek, 6,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 5% református, 3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).Szakadát Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templomának tornya 1765-ben, a templomhajó 1898-ban épült. A településen német nemzetiségi tájház működik.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Szakadát
Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései