Esztár község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Fekvése
Az Alföldön, az Érmelléken, a Berettyó folyó mellett fekszik, Hajdú-Bihar vármegyében, a megyeszékhelytől, Debrecentől mintegy 30 kilométerre délkeletre, Berettyóújfalutól pedig körülbelül 20 kilométerre északkeletre.
A legközelebbi szomszédai: kelet felől Pocsaj, délnyugat felől pedig Hencida.
Megközelítése Közúton Debrecen, illetve Biharkeresztes felől a 4808-as, Berettyóújfalu irányából a 4812-es úton érhető el, Konyárral és azon keresztül Derecskével pedig a 4811-es út köti össze.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasúton a MÁV 106-os számú, Debrecen-Sáránd-Nagykereki közötti vonalán érhető el, közös vasútállomása van Pocsajjal; Pocsaj-Esztár vasútállomás a településtől mintegy másfél kilométerre helyezkedik el, a két névadó község határvonalán, a 4812-es út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az abból kiágazó 48 313-as számú mellékút teszi lehetővé..
Története Esztár és környéke már ősidők óta lakott hely. Határában sok kőkor-i és római kor-i lelet került napvilágra. Tőle nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi regestrumban Yztharij alakban, mint Mihály úr birtoka, aki valószínűleg a bihar megyei birtokosok közt megtalálható palotai Czibak Mihály lehetett. Esztár település ugyanis a Czibak családdal rokon Sztári család ősi névadó fészke volt.
1453-ban a Sztári család pallosjogot is nyert a községre. Ekkor az egyik, e korból származó oklevél a települést Castellum Ztar néven írta le. 1464-ben Esztár már vámszedő hely is volt. 1552-ben birtokosa volt Esztári Farkas és Toldy Mihály is. 1566-ban a Balassa család, 1732-ben a Boldvay család, 1760-ban pedig gróf Bethlen Sámuel is birtokos volt itt.
Az 1800-as évek első felében pedig az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családoknak volt itt birtoka.
Esztárhoz tartoztak Virágoslapos, Csere, Körtvélyes és Kohár puszták is.
Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPárt1990–1994Vajas JózsefMDF1994–1998független1998–2002független2002–2006Fidesz2006–2010Fidesz2010–2014Szécsi Tamásfüggetlen2014–2019független2019–2024független2024– független A települési önkormányzat címe: 4124 Esztár, Árpád u. 1., telefon- és faxszáma: 54/414-081; hivatalos honlapja: www.esztar.hu
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 69,4%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 9,6% (14,3% nem válaszolt).Esztár Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt református, 1,9% római katolikus, 2,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Esztár Helységnévtár
Egyházi közigazgatás Római katolikus egyház A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi püspökség) Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint fília. jobbra|bélyegkép
Görögkatolikus egyház A Hajdúdorogi egyházmegye Pocsaji parókiájához tartoznak a falu görögkatolikus vallású lakosai. Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartoznak Esztár evangélikus vallású lakosai.
Természeti értékek A Nagyszék-tó, amely Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
Híres szülöttek csengerújfalui Osváth Lajos (1866 - 1931) - Bihar vármegyei főlevéltárnok Csörsz Károly (1892-1935) orvos, humángenetikus.
Nevezetességei Református templom: 1888-ban épült, eklektikus stílusban. Református lelkészlak: 1897-ben épült. Erdődy-Szunyogh-kúria: A 18. század végén épült, késő barokk stílusban. A 19. század elején klasszicista stílusban átalakították. Tájház (Széchenyi u. 47.): 2008-ban nyílt meg egy nádfedeles, faoszlopos tornácú, háromosztatú parasztházban. Millenniumi emlékoszlop. József Attila mellszobra.
Források
Jegyzetek
További információk Esztár honlapja Esztár térképe Szumó Robot Esztár Kupa Irinyi Károly Általános Iskola és AMI
Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései