Gáborján község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése Berettyóújfalutól keletre fekszik, nem messze a román határtól.

A szomszédos települések: észak felől Konyár, kelet felől Hencida, délkelet felől Bojt, dél felől Váncsod, nyugat felől pedig Szentpéterszeg.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, közvetlen szomszédai közül Szentpéterszeg, illetve Hencida felől a 4812-es, Mezőpeterd-Váncsod felől pedig a 4815-ös úton.

Határai között áthalad az M4-es autóút is, amelynek ráadásul csomópontja is van itt, így az átadása óta, az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala.

Története Gáborján település ősi monostoros hely, amely már a tatárjárás előtt is fennállt, akkori neve Gáborján monostora (Geberján-monostora) volt.

Nevét a 15. században említették először a korabeli oklevelek. Többféleképpen írták: Gabrián, Gabán, Gagán, Gábrán, de Geberján-monostora néven is előfordult a 15. századig. A Gáborjáni apátság a lakosság által Földvárként emlegetett területen, a váncsodi-Szentpéterszeg-i határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt. 1245-ben birtokosának Raffain bán, 1311-ben Dósa nádor volt a falu földesura. 1451-ben Géberjén néven említették a fennmaradt írásokban. 1455-ben a falut Szabolcs vármegyéhez tartozónak írták le. Gáborján monostora kegyura Debreczeni Dósa nádor volt, a 15. században pedig az ő utódai voltak. A Debreczeniek után a Domoszlayak, majd a Széchyek és a Héderváryak birtokába jutott.

1462-ben a Szokolyi, 1471-ben a Széchyek, és 1476-ban a Hunyadiak 1498-ban pedig a vácsodi Horváth''' család volt a birtokosa. Az 1552-ben végzett összeírás alkalmával Gáborján településen 31 és fél portát találtak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött. 1745-ben az Esterházy család volt a falu földesura. Ekkor a faluról feljegyezték azt is, hogy a Berettyó folyón kilenckerekű vízimalma is volt. Lakossága még az 1800-as évek végén is híres volt szalmakalapfonó iparáról. Gáborjánhoz tartozott Szaján-puszta is. A község határában régen két falu is állt, melyek azonban teljesen elpusztultak. A két elpusztult település közül az egyiket, Tótfalu'' községet említi egy 1405-ben kelt oklevél is, mint Gáborjántól délre fekvő települést.

Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1992Barakony Istvánfüggetlenhivatalában elhunyt1992–1994Dr. Kincses Béla alpolgármester1994–1998Majosi Gyulafüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019Mező Gyulafüggetlen2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP

Nevezetességei

Református temploma nagyon régi épület, melyet többször is átalakítottak. Pontos építési ideje nem ismert. A mai templom elődje a középkori Szent Szűz egyháza, melynek tornyát részben a későbbi átalakítások is meghagyták. 1651-ben volt az első nagyobb építkezés, 1763-ban temploma és tornya állt a falunak. 1860-ban átalakították, ekkor bontották le középkori apszisát, s egészítették ki a hajót a mai félköríves záródással, s ekkor kapta az oldalhajót a karzattal. Eklektikus homlokzatain középkori, klasszicista és romantikus elemek keverednek. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek

Itt született 1863. szeptember 6-án Schiff Ernő magyar gyermekgyógyász, orvosi szakíró. Itt született 1952-ben dr. Mazsu János történész, debreceni egyetemi docens, Debrecen város alpolgármestere, az Értéktár Bizottság elnöke. Itt töltötte gyermekkora egy részét Gajdics Ottó (Nyírbátor, 1963. október 8. –) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető.

Népesség

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3%, református 48,6%, felekezeten kívüli 21,7% (25,5% nem válaszolt).Gáborján Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt református, 2,1% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 32,7% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).Gáborján Helységnévtár

Források

Jegyzetek

További információk Gáborján község adatai

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései