Hajdúbagos

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelytől, Debrecentől dél-délkeleti irányban. A szomszédos települések: észak felől Debrecen, kelet felől Hosszúpályi, dél felől Konyár, délnyugat felől Derecske, nyugat felől Sáránd, északnyugat felől pedig Mikepércs.

Megközelítése A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sáránd-Létavértes közti 4809-es út, amely elhalad a belterületének északi részén. Központjába azonban csak a -es számú mellékúton lehet eljutni.

Az ország távolabbi részei felől legegyszerűbben a 47-es útról érhető el, sárándi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú a érintette, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. A vasútnak egy megállási pontja volt a határai között, Hajdúbagos megállóhely, a belterülettől kissé északra.

Története Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt. 1347-ben Nagy- és Kisbagos néven szerepelt. Az ősi Szatmár vármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia, Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyerte meg királyi adományul. A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:

Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).

Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.

Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.

1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.

1630-1650 ordinális (református egyház)

1696: vármegyei gyűlés Bagoson

1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva

1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.

A településtől északnyugatra az úgynevezett Darabos-part nyugati végében az 1930-as években neolitikumi telepet tártak fel a debreceni Déry Múzeum régészei.

Hajdúbagos portái dikális összeírások alapján

1552-ben 33 porta; 1553-ban 19 porta; 1554-ben 23 porta; 1556-ban 13 porta; 1599-ben, 1604-ben és 1606-ban combusta (felégett), deserta (néptelen).

Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.

Az 1715. és 1720. évi országos összeírás

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a Commissio Systematica bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása.

Adózók Bagoson 1715-ben:

Andreas Pap Gabriel Tóth Georgius Németh Gregorius Csarvaszy Martinus Csorbásy Mathias Kovács Michael Csanak Michael Sarkady Michael Zortany Nicolaus Kodormány Paulus Makay Samuel Csonka Stephanus Adam Stephanus Győrősy Stephanus Győry Stephanus Kiss

Az 1720. évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első, teljesnek tekinthető összeírása a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze:

Adózók: Andreas Németh Andreas Pap Franciscus Ács Franciscus Barta Georgius Berta Georgius Csorvasi Georgius Kiss Georgius Németh Georgius Páll Georgius Posta Georgius Szabó Joannes Bak Joannes Csorvasi Joannes Erdellyi Joannes Rojti Joannes Szabo Ladislaus Sass Martinus Csorvasi Michael Csanak Michael Makai Michael Sapi Nicolaus Kodormany Paulus Kozák Paulus Makai Samuel Csonka Stephanus Bakos Stephanus Györi Stephanus Györös Stephanus Szakács Nemesek: Gregorius Csonka Joannes Barmos Stephanus Barucz Stephanus Szarvadi

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994L. Szabó Lajosfüggetlen1994–1998Szabó Lajosfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2008Istenes Gyulafüggetlen2008–2010Gyenge IstvánFidesz2010–2014Szabó Lukács Imrefüggetlen2014–2019független2019–2024független2024–2026függetlenA képviselő testület feloszlatta magát.2026–Lévai Jánosfüggetlenidőközi választás: 2026. augusztus 30. A településen 2008. április 13-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.

2026. augusztus 30-án újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt.

Népesség A lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg. 1900-ban 1736 fő 1910-ben 1977 fő 1920-ban 2167 fő 1930-ban 2306 fő 1949-ben 2472 fő 1990-ben 1953 fő 2001-ben 1981 fő 2008-ban 2036 fő 2011-ben 2198 fő

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 47,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 27% (16,4% nem válaszolt).Hajdúbagos Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 4% római katolikus, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 24,3% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).Hajdúbagos Helységnévtár

Nevezetességei Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították. Horthy Miklós 2021-ben emelt szobra, mely a polgármesteri hivatallal szemben áll, az ország egyik első olyan, közterületen felállított, egész alakos szobra, mely a kormányzót ábrázolja.

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik: A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban elsőként (1976-ban) létesített földikutya-rezervátum, a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület (a második hasonló 2017-ben létesült Baja határában). Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz. A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll egy több száz éves tölgy, melyhez helyi legendák is kötődnek. További természeti értékei: a Templom u 2. szám alatti védett fák; egy Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet; és egy Gyertyános–tölgyes erdőrészlet. Hajdúbagos, Derecske és Konyár hármashatárában van a Szőke-halom kurgán.

Híres emberei

Itt született 1730-ban Sinai Miklós lelkipásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró. Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő. Itt élt internálásban, 1953-1954 között egy éven át Falcione Kálmán katonatiszt, ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, a hazai sztálinista koncepciós perek egyikének fővádlottja.

Források

Jegyzetek

További információk Hajdúbagos honlapja

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései