Bernhard Grzimek (Nysa, 1909. április 24. – Frankfurt am Main, 1987. március 3.) német zoológus, állatvédő, író és szerkesztő.
Élete Bernhard Klemens Maria Grzimek néven született, 1909. április 24-én, a lengyelországi Nysa (Neisse) városában, apja ügyvéd és közjegyző volt. Elemi és középiskolai évei után állatorvostant tanult, előbb a lipcsei egyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen; ott szerzett doktori címet is, 1933-ban. Akkor már családos ember volt: 1930. május 17-én kötött házasságot Hildegard Prüferrel, kapcsolatukból két vér szerinti fiuk született: Rochus és Michael Grzimek, illetve volt egy örökbe fogadott fiuk is, Thomas. 1978-ban feleségül vette a menyé Erikát, Michael özvegyét.
A második világháború éveiben részben a német hadsereg állatorvosaként, részben a német élelmezésügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott, de miután 1945 elején a Gestapo zaklatni kezdte arra hivatkozva, hogy bujkáló zsidó menekültek rejtőzködését segíti, Frankfurtba szökött, ami akkor már amerikai fennhatóság alatt állt. Ezzel együtt 1945 után még évekbe telt, amíg sikerült teljesen tisztáznia magát, hogy nem követett el semmi büntetendő cselekményt a háború évei alatt.
Állatkerti igazgatóként
1945. május 1-jétől a frankfurti állatkert igazgatója lett. Az állatkert romokban hevert, amikor átvette a vezetését, mindössze 20 állat volt, amely túlélte a háborús pusztításokat. Ennek ellenére sikerült megmentenie az állatkertet a bezárástól, illetve attól is, hogy korábbi központi elhelyezésétől megfosztva valahová a külvárosokba száműzzék a létesítményt. Az állatkert rögtön ki is nyitott, még 1945 júliusának első napjaiban, amint sikerült eltüntetni a kert területén létrejött bombatölcséreket és a komolyabb épületkárokat. A következő időszakban az állatkert Grzimek irányítása alatt számos rendezvényt szervezett annak érdekében, hogy növelje népszerűségét és vonzerejét a lakosok körében.
Grzimek 29 éven keresztül vezette a frankfurti állatkertet, egészen az 1974. április 30-i nyugdíjba vonulásáig. Hivatali ideje alatt a létesítmény egyik Németország legnagyobb állatkertjévé vált. Ezzel egyidejűleg ő volt a Frankfurti Zoológiai Társaság elnöke is, több mint negyven éven keresztül. A társaság – amely ugyanazon elvek mentén szerveződött meg, mint londoni és New York-i testvérszervezetei – nagy számban indított természet- és vadvédelmi projekteket Németországban éppúgy, mint más kontinenseken, utóbbiak közül legnagyobb ismertségre a tanzániai Serengeti Nemzeti Park ökoszisztémájának azóta is zajló kutatási és megmentési projektje tett szert.
Természetvédelmi aktivistaként 1954-ben alapított speciális ügynökséget kifejezetten a természet és a veszélyeztetett állatok védelmének támogatására. A fénykorában 650 fotográfust alkalmazó ügynökség vezetését később Christian Bernhard Grzimek nevű unokája vette át.
Grzimek leginkább a Serengeti megmentéséért kifejtett tevékenysége révén vált széles körben ismertté. Éveken át tanulmányozta a térség élővilágát, fiával, Michael Grzimekkel közösen, különösen nagy hangsúlyt fektetve az éves szintű vándorlást folytató állatfajok levegőből történő megfigyelésére és számlálására. A Serengeti területén forgatott filmjeinek egyike 1959-ben elnyerte a dokumentumfilmesek nagydíját.
Ugyanabban az évben Michael nevű fia és alkotótársa életét vesztette, amikor kisrepülőgépe egy fakókeselyűvel ütközött. 19 évvel később, 1978-ban feleségül vette fiának Erika nevű özvegyét és tőle született unokáit fiaivá fogadta.
1987-ben hunyt el, Frankfurt am Mainban, egy cirkuszi előadás szemlélése közben. Hamvait később Tanzániába vitték, ahol fia mellett helyezték örök nyugalomra, a Ngorongoro kráter közelében.
Művei Filmek 1956 - Kein Platz für wilde Tiere 1959 - Serengeti shall not die (eredeti német címe: Serengeti darf nicht sterben) 1956 - 1980 - Ein Platz für Tiere (német tv-sorozat)
Könyvek 1941 - Wir Tiere sind ja gar nicht so! Franckh'sche Verlagshandlung 1943 - Wolf Dschingis: Neue Erlebnisse, Erkenntnisse und Versuche mit Tieren, Franckh'sche Verlagshandlung 1951 - Affen im Haus und andere Tierberichte, Franckh'sche Verlagshandlung 1952 - Flug ins Schimpansenland: Reise durch ein Stück Afrika von heute, Franckh'sche Verlagshandlung 1956 - 20 Tiere und ein Mensch 1956 - Thulo aus Frankfurt - Rund um die Giraffe, Franckh'sche Verlagshandlung 1959 - Serengeti darf nicht sterben (über die Arbeit am Film) 1960 - Kein Platz für wilde Tiere 1961 - Unsere Brüder mit den Krallen 1963 - Wir lebten mit den Baule. Flug ins Schimpansenland 1965 - Wildes Tier, weißer Mann 1968 - Grzimeks Tierleben, 16 kötet 1969 - Grzimek unter Afrikas Tieren: Erlebnisse, Beobachtungen, Forschungsergebnisse 1974 - Auf den Mensch gekommen: Erfahrungen mit Leuten 1974 - Vom Grizzlybär zur Brillenschlange: Ein Naturschützer berichtet aus vier Erdteilen, Kindler 1974 - Einsatz für Afrika: Neue Erlebnisse mit Wildtieren, Kindler 1974 - Tiere, mein Leben: Erlebnisse und Forschungen aus fünf Jahrzehnten, Harnack 1975 - Grzimek's Animal Life Encyclopedia, 13 kötet, Van Nostrand Reinhold Company, New York [1968-as művének angol fordítása] 1977 - Und immer wieder Pferde. Kindler 1988 - Grzimeks Enzyklopädie der Säugetiere, Kindler Verlag, München. 1990 - Grzimek's Encyclopedia of Mammals, 5 kötet, McGraw-Hill, New York, [1988-as művének angol fordítása] 2004 - Grzimek's Animal Life Encyclopedia, 2. kiadás, 17 kötet, Thomson-Gale, Detroit, [1975-ös művének átdolgozott kiadása]
Jegyzetek
Külső hivatkozások Biography in English Bernhard Grzimek - sein Leben - Biography in PDF-format (2,8 MB), including photographs. Private Homepage of Dirk Petzold on the Frankfurt Zoo Audio und Manuskript: Wie Bernhard Grzimek 1945 den Frankfurter Zoo rettete ZDF: Bernhard Grzimek - Eine deutsche Legende Würdigung durch seinen "Haussender" Hessischer Rundfunk Würdigung seines Sohnes Michael durch den Hessischen Rundfunk
Fordítás
Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Német zoológusok