Donja Barica (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában. Az addig egységes Baricát 1985-ben választották szét Barica Donjára és Barica Gornjára, majd 1990-ben a két település nevét Donja Baricára és Gornja Baricára változtatták.Promene u sastavu i nazivima naselja za period 1948.-1990.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 36, közúton 51 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re dél-délnyugatra, a Száva jobb oldali mellékvizének az Ukrinának a bal partján, 95-98 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/s_pozega_8/pozega_8.html Topografska karta Slavonski Brod 374-4-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb29290Bosnyák10Horvát10Jugoszláv20Egyéb00Összesen29690
Története Barica település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó Barica településnek 106 háztartása, 186 ortodox és 524 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 49 háztartást, 4 római katolikus és 248 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 266 lakosa volt, közülük 6 római katolikus és 260 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Illés Próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 7x5 méter, építése 1994-ben kezdődött. A kész templomot 1997. augusztus 2-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A tölgyfa ikonosztázt és a fafaragásos ikonokat Boban Suvajac készítette a Prnjavor melletti Ilováról. A templomot élénk színű festéssel festette meg Teodor Kesić belgrádi művész 2018-ban, majd 2018. augusztus 2-án Fotije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései