Bašići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Šekovići községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 15, közúton 27 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, a Javornik-hegység lejtőin, a Drinjača-folyó völgyében, 300-704 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7656Bosnyák00Horvát00Jugoszláv40Egyéb40Összesen8456
Története Šekovici község területén már rómaiaktól napjainkig fontos utak haladtak keresztül, összekötve a Drinától keletre fekvő területeket Közép-Boszniával. A középkori élet bizonyítékai a területen található középkori nekropoliszokban, köztük Bašićiben található kulturális és történelmi emlékek, számos stećak kővel.
Bašići a tágabb értelemben vett Paprača egyik települése, az egykori Paprača község része volt. Az igazi Papračát általában az azonos nevű folyó forrása körüli településnek tekintik, amely közvetlenül felette fekszik Odžaci falucskából, valamint a forrás alatt számos társadalmi intézményből, kolostorból és házból áll, és amelyet már a 16. században említenek. A Bašić család az 1851-es defter szerint a község keresztény családjai közé tartozott és a központtól délnyugatra, a mai Bašići területén élt.
A 17. század végéig Šekovići község területe viszonylag sűrűn lakott volt, de aztán katonai rajtaütések és betegségek nyomán számuk megritkult és a csapások szinte teljesen elpusztították a régi lakosokat, helyükre pedig új hercegovinaiak érkeztek, akik nagyrészt a mai lakosság ősei. Úgy tartják, hogy Šekovići községet Kelet-Hercegovinából érkezettek telepítették be, akik a Gacko és Nevesinje területekről érkeztek.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Šekovići községhez került. A hívek a papračai szerb ortodox egyházközséghez tartoztak.
Nevezetességei Bašićiban és környékén több középkori stećak sírkővel rendelkező nekropolisz található: Vučevica, Pavlovići, Lemino Brdo és Trišići területén.
Jegyzetek
Források Dževad Tosunbegović: Šeher kod Kalesije (sa okolinom) – monografija, 2023. ISBN: 978-9926-8821-0-5
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései