Az aktin filamentumok (más néven mikrofilamentumok) az eukarióta sejtek citoplazmájában található fehérjefilamentumok, amelyek a citoszkeleton részét képezik. Elsősorban az aktin polimerjeiből állnak, de számos más fehérje módosítja őket a sejtben, és kölcsönhatásba lépnek velük. Az aktin filamentumok általában körülbelül 7 nm átmérőjűek, és két aktin szálból állnak. A mikrofilamentumok funkciói közé tartozik a citokinézis, az amőboid mozgása, a sejtek mozgása, a sejtek alakjának változása, az endocitózis és az exocitózis, a sejtek összehúzódása és a mechanikai stabilitás. A sejtmozgás kiváltása során az aktin filamentum egyik vége megnyúlik, míg a másik vége összehúzódik, feltehetően a miozin II molekuláris motorok révén. Ezenkívül az aktomiozin által vezérelt összehúzódó molekuláris motorok részeként működnek, ahol a vékony filamentumok húzóplatformként szolgálnak a miozin ATP-függő húzó hatásához az izom-összehúzódás és az ál-podák előrehaladása során. A mikrofilamentumok kemény, rugalmas vázzal rendelkeznek, amely segíti a sejt mozgását.
Az aktint először nyúl vázizomzatában fedezte fel F.B. Straub az 1940-es évek közepén. Majdnem 20 évvel később H.E. Huxley bebizonyította, hogy az aktin elengedhetetlen az izom-összehúzódáshoz. Azt a mechanizmust, amelyben az aktin hosszú filamentumokat hoz létre, először az 1980-as évek közepén írták le. Későbbi tanulmányok kimutatták, hogy az aktin fontos szerepet játszik a sejtek alakjában, mozgásában és citokinézisében.
Jegyzetek
Kategória:Sejtbiológia Kategória:Fehérjék