Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: جمهورية السودان) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig, azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.
Az iszlám volt az ország államvallása, és a saría törvényeket 1983-tól 2020-ig alkalmazták, amikor az ország a belső konfliktusokból kifolyólag világi állammá vált.
Szudán fejlődő ország, azon belül is a legkevésbé fejlettek közé tartozik. 2022-ben a 172. helyen állt az emberi fejlettségi indexen. Közepes jövedelmű gazdasággal rendelkezik, amely nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodik a hosszú távú nemzetközi szankciók, az elszigeteltség, a belső instabilitás miatt.
A regionális szeparatista mozgalmak és a rendszeres katonai puccsok miatt Szudán már nem létezik központilag irányított, szuverén állami egységként.
Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. nyarán bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu) 2023-ban harcok törtek ki egy lázadó csoport (RSF) és a kormány hadserege között, majd polgárháború alakult ki, amelynek következtében sok millió ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Etimológia Neve az arab bilād asz-szūdān (بلاد السودان) kifejezésből származik, ami szó szerint azt jelenti, hogy "a feketék földje".International Association for the History of Religions (1959), Numen, Leiden: EJ Brill, p. 131, West Africa may be taken as the country stretching from Senegal in the West to the Cameroons in the East; sometimes it has been called the central and western Sudan, the Bilad as-Sūdan, 'Land of the Blacks', of the Arabs Ez a kifejezés utal a lakosok többé-kevésbé sötét bőrére és főleg a szudáni régióra vonatkozik.
Korábban az ókori egyiptomiak Szudán területét Núbia és Ta Neheszi vagy Ta Szeti néven ismerték.
Földrajz Domborzat thumb|right|180px|Dzsebel Barkal hegység Núbiában a világörökség része Az ország nyugati részét hatalmas homokkőtáblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Dárfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
Vízrajz Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
Éghajlat Szudán jelentős része a Szaharához tartozik. A csapadék mennyiségében észak és dél között nagy eltérések tapasztalhatók. Az északi régiókban jellemzően alig esik csapadék (kevesebb mint 50 mm évente), a középső régiókban és közötti csapadék esik évente, néhány déli régióban pedig évi több mint . A legtöbb csapadék a márciustól októberig tartó időszakban hull le, a legnagyobb koncentrációban június és szeptember között.
A száraz területeket homokviharok sújtják, ilyen az úgynevezett habúb (هَبوب), amely teljesen eltakarhatja a napot.
Az éves átlaghőmérséklet 26 °C és 32 °C között van, de a nyári max. hőmérséklet északon gyakran meghaladja a 43 °C-ot.
Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem thumb|right|180px|Sakál
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét."Soil conservation and land reclamation in the Sudan". United Nations University.
A vadállományt veszélyezteti az orvvadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon."Sudan – Environment". Encyclopedia of the Nations.
Nemzeti parkjai Szudánban a 2010-es években tizenkét nemzeti park található: Badinglo Boma Déli Dinder Dzsebel-Hasszania Lantoto Nimule Radom Shambe Szuakin-szigetvilág
Természeti világörökségei Szanganeb Tengeri Nemzeti Park és Dungonab-öböl – Mukkawar-sziget Tengeri Nemzeti Park. Egy elszigetelt, korallzátonyos terület a Vörös-tenger középső részén, és egy atoll, 25 km-re Szudán partvonalától.
Környezeti problémák Az ország súlyos környezeti problémákkal néz szembe, amelyek gyakran a víz elérhetőségével vagy annak ártalmatlanításával kapcsolatosak. Az elsivatagosodás komoly probléma, de aggodalomra ad okot a talajerózió is.
A mezőgazdasági terjeszkedés, mind az állami, mind a magánszférában, védelmi intézkedések nélkül ment végbe. A következmények többek közt az erdőirtás, a talaj kiszáradása, a talaj termékenységének és a talajvízszintnek a csökkenése.
Az élővilágot az orvvadászat fenyegeti. A kritikusan veszélyeztetett fajok közé tartozik a tarvarjú, az északi fehér orrszarvú, a tora antilop (Alcelaphus buselaphus tora), a homoki gazella és a közönséges cserepesteknős. A kardszarvú antilop kihaltnak tekinthető.
A szilárd hulladék és szennyvíz nem megfelelő kezelése, illetve a létesítmények általános hiánya a fő környezeti problémák közé tartozik.
Történelem thumb|130px|Az ókori núbiai királyok egy szobra, valószínűleg Natakamani ábrázolásával
21. század A dárfúri konfliktus előzményei az 1990-es évekre vezethetőek vissza, de többnyire 2003-at tekintik a konfliktus kirobbanási időpontjának, amikor a lázadók felkelést indítottak, hogy tiltakozzanak a szudáni kormánynak a nyugati régióval és annak nem arab lakosságával szembeni figyelmen kívül hagyása ellen. Válaszul a kormány felszerelte és támogatta az arab milíciákat, amely harcolni kezdett a lázadók ellen. 2007-re a konfliktus és az abból fakadó humanitárius válság több százezer ember halálát okozta, és több mint kétmillióan menekültek el.
Az ország egy népszavazás következtében szétszakadt, és Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
A déli rész elszakadását követő években a kormányt továbbra is kihívások elé állították a dárfúri lázadók, továbbá a Dél-Kordofán és a Kék-Nílus nevű tagállamokban fellépő konfliktusok. A háborús konfliktus miatt rengeteg ember menekült el az otthonából. 2014 végéig körülbelül 650 ezer ember keresett menedéket a szomszédos Etiópiában, Csádban és Egyiptomban, míg további 1,87 millió ember az ország határain belül maradt menekült volt.
2018 végén a hanyatló gazdaság hátterében a szudáni polgárok az utcára vonultak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. A tiltakozások kezdetben a kenyér és egyéb áruk emelkedő árairól és hiányáról szóltak, hamarosan erőteljes kormányellenes tüntetésekké fajultak, amelyek Basír elnök lemondását követelték. 2019 áprilisában, több hónapig tartó utcai tüntetések után, Omar el-Basír szudáni elnököt menesztették. Az elnök bukása után az országot a katonai és polgári képviselőkből álló Szuverenitási Tanács irányította.
A 2020–2021-es tigréi-háborúban Szudán is járulékosan érintett lett és Etiópia és Szudán között nőtt a feszültség.
2021. október 25-én a szudáni hadsereg Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezetésével katonai puccsal átvette az állam irányítását. Ezután véres tüntetések kezdődtek.
Szudáni polgárháború (2023– ) 2023 áprilisában hatalmi harcok törtek ki és polgárháború alakult ki, miután egy félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) kísérelt meg puccsot. A konfliktus Kartúm utcáin heves csatává fajult a hadsereg és az RSF között.
Nem sokkal később Szudán-szerte légicsapásokat és harcokat jelentettek. 2023 októbertől az RSF és más milíciák az ország déli részén sok helyen legyőzték a kormány hadseregének erőit és jelentős területeket szereztek.
A kormány és a Nyugat is azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik és a Wagner-csoporton keresztül az RSF lázadóit segíti. Ezután Ukrajna a kormányerők és el-Burhán oldalán avatkozott be a polgárháborúba; kommandósai a Wagner által támogatott szudáni lázadó erők ellen vették fel a harcot.
Politika és közigazgatás Az ország a 21. században többnyire totalitárius, formailag képviseleti demokrácián alapuló köztársaság volt 2019 áprilisáig, amikor Omar el-Basír elnök rezsimjét egy katonai puccsal döntötték meg. Ekkor feloszlatták a kétkamarás parlamentet – a nemzeti törvényhozást, annak nemzetgyűlésével (alsóház) és az államtanáccsal (felső kamara) együtt. thumb|450px|Szudán politikai térképe A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt.
A Szudánt 30 éven át irányító, 2019 tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány. A tervek alapján a 2022-re tervezett új választásokig egy tizenegy személyből álló „szuverén tanács” irányította volna az országot, de ez és a szudáni kormány a 2021-es puccs során feloszlott.
Egyes a Koránban meghatározott bűnökért, mint a lopás vagy a házasságtörés, még mindig alkalmazzák a halálbüntetést. A büntetési formák között szerepel a kéz vagy a láb levágása, az akasztás vagy a halálra kövezés.
Elnökök Név Elnökként Hivatalának kezdete Hivatalának vége Hatalomra jutása Legfelsőbb tanács 1956. január 1. 1958. november 17. puccs Ibrahim Abbud 1958. november 17. 1964. november 15. választás Sir al-Khatim al-Khalifah 1964. november 16. 1964. december 3. választás Legfelsőbb bizottság 1964. december 3. 1965. június 10. választás Ismail al-Azhari 1965. június 10. 1969. május 25. puccs Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1969. május 25. 1971. július 19. választás Babiker al-Nur Osman 1971. július 19. 1971. július 22. puccs Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1971. július 22. 1977 választás Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1977 1983. április választás Dzsafar Muhammad an-Numeiri 1983. április 1985. április 6. puccs Abdel Rahman Swar al-Dahab 1985. április 6. 1986. május 15. választás Ahmad al-Mirghani 1986. május 6. 1989. június 30. puccs Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1989. június 30. 1996 választás Omar Hassan Ahmad al-Bashir 1996 2001 választás Omar Hassan Ahmad al-Bashir 2001 2019 puccs
Politikai pártok Közigazgatási beosztás Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva): jobbra|340px|thumb|Szudán tagállamai thumb|340px|
Észak Észak (Ash Shamaliyah) Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil) Kasszala Kasszala (Ash Sharqiyah) Al Qadarif Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar) Kartúm Kartúm állam (Al Khartum) Kék-Nílus Al Jazirah Kék-Nílus (An Nil al Azraq) Sennar Fehér-Nílus (An Nil al Abyad) Dárfúr Közép-Dárfúr (Zalingei) Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur) Észak-Dárfúr (Shamal Darfur) Dél-Dárfúr (Janub Darfur) Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur) Kordofán Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan) Dél-Kordofán (Janub Kurdufan) Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)
Védelmi rendszer
Nemzetközi szervezetek Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal: