Guinea

Guinea [giˈneːa] (hivatalosan Guineai Köztársaság; franciául: République de Guinée) nyugat-afrikai állam, fővárosa Conakry. Nyugatról Bissau-Guinea, északról Szenegál, északkeletről Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Sierra Leone és Libéria, délnyugatról pedig a Atlanti-óceán határolja. A fővárosa, Conakry után néha Guinea-Conakrynak is nevezik, hogy megkülönböztessék a kontinens más, hasonló nevű területeitől, mint például Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea.

Bár a francia a hivatalos nyelve, a lakosság több mint 24 őshonos nyelvet beszél. A társadalom etnikailag sokszínű, a legnagyobb csoportok a fulbék, a malinkék és a szuszuk. Vallásilag a lakosság zömét muszlimok teszik ki. A 2014-es Ebola-járvány kitörésének a középpontjában volt.

Guineában magas a korrupció, továbbra is gondot okoznak az etnikai konfliktusok, az emberi jogok folyamatos megsértése, az infrastruktúra hiánya és a politikai instabilitás. A függetlenség óta már több államcsíny is volt (legutoljára 2021-ben).Freedom House − Guinea

Rendkívül gazdag ásványkincsekben és természeti erőforrásokban, például bauxitban, aranyban és gyémántban, de a dinamikus gazdasági növekedés ellenére az ország alacsony életszínvonalú maradt és a 2020-as évek elején a lakosság több mint 66%-a szegény, 16%-a pedig mélyszegénységben él.[Multidimensional Poverty Index 2023 − Guinea]

Az ország többek között az Afrikai Unió, a ECOWAS (felfüggesztve), a Frankofónia, az OIC és az ENSZ tagja.

Természeti földrajza

bélyegkép|balra|280px|Guinea domborzati térképe

Fekvése

Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja. Tengerpartja 320 km hosszú, szárazföldi határa 4046 km.

Domborzata

Az ország nyugati felében emelkedik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja, a Nimba-hegy 1752 m magas. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Száhel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek burjánoznak alacsony dombvidéken.

Vízrajza

Guinea hegyeiben ered a Niger, a Gambia és a Szenegál. Számos folyó fut nyugatnak a tengerbe Sierra Leone és Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

Éghajlata

Az éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.

Guinea az egyik olyan ország Nyugat-Afrikában, amelyik a legtöbb éves csapadékot kapja. Conakryban például az éves csapadékmennyiség eléri a 4000 mm-t, aminek a fele júliusban és augusztusban hullik. A középső, hegyes régió mintegy 2000 mm esőt kap, ami június és október között oszlik el.

A hőmérséklet a tengerpart közelében átlagosan 30 °C. A hegyes területeken télen, éjszaka előfordul, hogy a hőmérséklet 10 °C-ig csökken.

Élővilága, természetvédelme

thumb|right|180px|Nyugat-afrikai csimpánz

Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőirtás és helyenként a bányászat fenyegeti. Ma már csak az ország DK-i részén maradtak fenn az egykori esőerdők maradványai. A tengerpartot mangrove-mocsárerdők szegélyezik.

Nemzeti parkjai

Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km² erdő és szavanna Guinea északkeleti részén. Niokolo-Badiar Nemzeti Park.

Természeti világörökségei

Elefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.

Történelem A mai Guinea területén már az őskorban is éltek emberek, akiket főként vadászó-gyűjtögető életmód jellemzett, majd azt követően mezőgazdasági közösségek alakultak ki. A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. Ezek a birodalmak az arany-, só- és rabszolga-kereskedelem központjai voltak, különösen a 13. és 16. század között. Az iszlám a 11. századtól kezdve jelent meg a régióban, és mélyen befolyásolta a helyi kultúrát és politikát. A 15. században érkezett meg az első európai a Conakry előtt található szigetre és innentől kezdve európai kereskedők, különösen portugálok érkeztek a guineai partvidékre, hogy részt vegyenek az arany- és rabszolga-kereskedelemben. A portugálok a szigetet „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Îles de Loos”.

1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat és a 19. század második felében Franciaország elkezdte megszilárdítani hatalmát a területen. Guinea 1891-ben hivatalosan is francia gyarmat lett, amelyet Francia Nyugat-Afrika részeként igazgattak. right|thumb|250px|Jimmy Carter amerikai elnök Sékou Touré államfőt fogadja a Fehér Ház kertjében 1979-ben Guinea volt az első francia gyarmat, amely 1958-ban elutasította a francia fennhatóságot, amikor a népszavazáson a függetlenségre szavaztak. Ennek következményeként Franciaország gazdasági szankciókkal sújtotta az országot. Sékou Touré lett Guinea első elnöke. Az ő kormányzása alatt számos gazdasági és politikai nehézséggel küzdött az ország, miközben autoriter rendszer alakult ki. A gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaság építésébe kezdett, amelyet a Szovjetunióval és más kommunista országokkal való szoros kapcsolatok jellemeztek. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. Sékou Touré halála után Lansana Conté került hatalomra, aki kezdetben enyhített a szocialista gazdaságpolitikán, de szintén autoriter vezetőként irányított. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.

Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.

Conté halála után Guinea számos katonai puccsot és politikai válságot élt át, beleértve Moussa Dadis Camara rövid, katonai vezetését. 2010-ben Alpha Condé lett az ország első demokratikusan megválasztott elnöke és 2015-ben újraválasztották. Azonban 2020-ban népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amely lehetővé tette számára, hogy harmadik mandátumért is induljon, ami nagy politikai feszültséget és tüntetéseket váltott ki. Az alkotmánymódosítást és Condé újraválasztását sokan az ország demokratikus fejlődésének visszalépéseként értékelték. A kormányt korrupcióval, autoriter intézkedésekkel és gazdasági nehézségek súlyosbításával vádolták. 2021-es államcsíny 2021. szeptember 5-én államcsínyt hajtottak végre az országban. A különleges erők hajnalban behatoltak Conakry főváros kormányzati negyedébe, ahol intenzív lövöldözés tört ki a biztonsági erők és a lázadók között. Az eseményeket a különleges erők (Forces Spéciales) parancsnoka Mamady Doumbouya vezette, aki a puccsot követően átvette az ország irányítását. A katonák elfogták Condét az elnöki palotában, a puccsot vezető Mamady Doumbouya később televíziós beszédben jelentette be a kormány megdöntését és azt is, hogy feloszlatják az alkotmányt, a kormányt és az ország parlamentjét. Hangsúlyozta, hogy a puccs célja a korrupció és a rossz kormányzás elleni küzdelem volt, valamint mindenkit megnyugtatott, hogy nem esik baja a volt elnöknek. A puccsot széles körben elítélték a nemzetközi közösség részéről. Az Afrikai Unió (AU) és az ECOWAS (Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége) felfüggesztette Guinea tagságát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki a demokrácia helyzetével kapcsolatban. A puccs vegyes reakciókat váltott ki Guineában. Sokan ünnepelték Condé leváltását, míg mások a katonai uralom veszélyeire figyelmeztettek.

Mamady Doumbouya vezetésével egy átmeneti katonai kormány alakult, amelynek célja az ország stabilizálása volt. A puccs tovább növelte a politikai instabilitást és gazdasági nehézségeket az amúgy is sérülékeny országban. 2021 októberében Doumbouyát hivatalosan is beiktatták átmeneti államfőként.

Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Az alkotmányt 1991-ben vezették be, az alkotmány szerint Guinea elnöki köztársaság. Az alkotmányon az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.

2021. december elején Mamady Doumbouya sikeres puccsot hajtott végre Alpha Condé elnök ellen, és katonai diktatúrát vezetett be — hivatalosan az „ideiglenes elnök” címet viseli.Szily László: Legalább 135 áldozata lehet a guineai stadionkatasztrófának független források szerint, a legtöbben gyerekek Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A népi gyűlésben 114 képviselő ül.

Közigazgatási beosztása

350px|bélyegkép|Guinea adminisztratív területei Régiói jobb|300px|Guinea régiói Boké Conakry Faranah Kankan Kindia Labé Mamou Nzérékoré

Prefektúrái jobb|300px|Guinea prefektúrái

Politikai pártjai

de l’Unité et du Progrès (PUP) Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG) Parti du Renouveau et du Progrès (PRP) Union pour la Nouvelle République (UNR).

Védelmi rendszere

Az emberi jogok helyzete

Guineában tilos a homoszexualitás,Here are the 10 countries where homosexuality may be punished by death (The Washington Post) sőt az állam nem tekinti legitim emberi jognak a szexuális irányultságot.Country Reports on Human Rights Practices for 2011 − Guinea Az országban ijesztően magas a női nemiszervek rituális megcsonkításának a mértéke,Van Rossem, R; Gage, AJ (2009). "The effects of female genital mutilation on the onset of sexual activity and marriage in Guinea". Arch Sex Behav. 38 (2): 178–85. doi:10.1007/s10508-007-9237-5. PMID 17943434. S2CID 40103661. 2009-ig bezáróan a női lakosság 98%-át metélték körül, nincs olyan etnikai csoport vagy vallás, ami ne gyakorolná ezt.

Népessége

bélyegkép|jobb|200px|Conakry thumb|200px|Falu az ország keleti részén bélyegkép|jobb|200px|Vidéki gyermekek

Általános adatok

Az ország lakossága 2017-ben kb. 12,7 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.

A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.

Népességének változása

Legnépesebb települései

Etnikai, nyelvi megoszlás

A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, szuszu 20%. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.

Az ország hivatalos nyelve a francia, de a lakosság egymás között sok más őshonos nyelvet beszél, például a volofot, a mandinkát és más törzsi nyelveket is.

Vallási megoszlás

A vallási megoszlásról eltérő adatok születtek, ez alapján: muszlim (szunnita) kb. 85% hagyományos vallású 7-11% keresztény 4-8% A legnagyobb keresztény felekezetek közé tartoznak a római katolikusok, anglikánok, baptisták, hetednapi adventisták és más új vallási mozgalmak. A Jehova Tanúi is aktívak az országban.https://www.state.gov/documents/organization/208368.pdf

Szociális rendszer

Gazdaság thumb|200px|Halászok a Niger folyón thumb|200px|Aranymosó asszony az ország ÉK-i részén (Siguiri prefektúra) Általános adatok Gazdasága: agrárország. Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.

Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság