Belize (ejtsd: belíz) kis ország Közép-Amerika keleti partján, a Karib-tenger mellett. Északon Mexikóval, nyugaton és délen Guatemalával határos.
A brit koronagyarmat volt több mint száz évig, 1973-ig Brit Honduras néven volt ismert. 1981-ben nyerte el függetlenségét.
Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Ez a hivatalos és elsődleges nyelv; a spanyol a második leggyakrabban beszélt nyelv, ezt követik a kreol és a maja nyelvek. A lakosság körülbelül egyharmada-negyede afrikai felmenőkkel rendelkezik. Az apró országnak ma több közös vonása van a szomszédos Karib-szigetekkel, mint a közép-amerikai szomszédaival. A Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.
A legkisebb népességű állam az amerikai kontinens szárazföldi államai között és Közép-Amerika legritkábban lakott országa. Népszerű adóparadicsom.
Közép-Amerika egyetlen országa, amelynek nincs csendes-óceáni partvidéke. A negyed magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Karib-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely erdőkkel borított dombvidékbe megy át. Szárazföldi területének kb. 62%-a erdő (2024-ben), és Közép-Amerika legnagyobb barlangrendszerével rendelkezik. Ennek eredményeként a biológiai sokfélesége kiemelkedő, mind szárazföldi, mind tengeri szempontból, gazdag növény- és állatvilággal. Területének 37–42%-a hivatalos védett státusz alá tartozik.
Etimológia A Belize nevet használják 1973-tól az országra. Korábban Brit Honduras volt a neve, mivel több mint egy évszázadon át brit gyarmat volt. (Honduras ma is közeli szomszédja, a Hondurasi-öböl túloldalán, kb. 75 km-re délkeletre).
A Belize nevet használják a leghosszabb folyójára, valamint a volt fővárosra és a legnépesebb városára, Belizevárosra (Belize City) is.
A "Belize" név legkorábbi ismert feljegyzése Fray José Delgado domonkos pap iratában jelent meg, 1677-ben.
A név eredete bizonytalan; talán Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Egyesek szerint Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. De sokan Wallace létezését mítosznak tekintik.
A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a maja ja'belix' szóból származik, ami zavaros vizet jelent, és a Belize folyóra alkalmazták.
Földrajz
Domborzata A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik.
Az ország déli felén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter).
A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya. (Az első Ausztráliában a Nagy-korallzátony.)
Vízrajza Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize River (Belize-folyó), és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River.
A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.
Éghajlata Éghajlata trópusi, meleg és párás. A hőmérséklet a tengerszint feletti magasságtól, a tengerpart közelségétől és a karibi északkeleti szelek mérséklő hatásainak függvényében változik. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hűvösebb, nyáron pedig melegebb is lehet. A hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de még decemberben is előfordul). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.
Élővilág Növényvilág Az ország északi részén a mészkőköves talajokban lombhullató erdők élnek, míg a déli, nedves területeken trópusi esőerdők burjánzanak. Az ország keleti részén a partvonalat mangroveerdők szegélyezik, a délnyugati Maja-hegységben pedig savas talajú területeken fenyvesek nőnek.
Az elmúlt évtizedekben azonban az erdőterületek sokat vesztettek a területükből, 2024-ben az ország közel 62%-a erdő, szemben a 20. századi, mintegy 93%-al.
Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és mintegy 500 különböző faféle. Az esőerdő nagy területet tesz ki. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.
Állatvilág Az országban őshonos a jaguár, a tapír, a tukán, az arakanga, különböző majomfélék is előfordulnak. A folyókban gyakran krokodilok élnek.
Képek
Természetvédelem Nemzeti parkjai Valamilyen formában az ország területének 37%-a védett.http://www.turq.com/belize/belnatpk.html
Természeti világörökségei Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a part előtti korallzátony élővilágát.http://whc.unesco.org/en/list/764
Történelme thumb|balra|Cahal Pech maja romjai
Belize őslakói a maja indiánok. A maja civilizáció Belizében i. e. 1500 és i. sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.
Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.
A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták, és 1871-ben koronagyarmat lett.
Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.
A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok fokozatos átköltözése.
thumb|Brit Honduras zászlaja 1919-1981 között
Brit Honduras belső önkormányzattal rendelkező koronagyarmat lett 1964-ben, a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt. A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik megyéjeként jelzik. A határvita megoldatlan maradt, pedig az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott a közvetítéssel. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.
2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.
Államszervezet és közigazgatás thumb|A parlament épülete Belmopanban
Alkotmány, államforma Belize egy parlamentáris alkotmányos monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával, a Nemzetközösség keretein belül (Commonwealth realm). A kormányzat felépítése a brit parlamenti rendszerre épül, a jogrendszer pedig az angol jogrendszerre épül. III. Károly az országban mint Belize királya (King of Belize) uralkodik, hivatalos címe: "Charles the Third, by the Grace of God, King of Belize and of His Other Realms and Territories, Head of the Commonwealth". Az uralkodót a főkormányzó (Governor General of Belize) képviseli.
Az ország valutája, a belize-i dollár valamennyi forgalmi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Politikai pártok Miniszterelnökök Név hivatali ideje George Cadle Price 1981. április 7. – 1984. december 15. Manuel Esquivel 1984. december 15. – 1989. szeptember 4. George Cadle Price 1989. szeptember 5. – 1993. július 1. Manuel Esquivel 1993. július 2. – 1998. augusztus 28. Said Wilbert Musa 1998. augusztus 28. – 2008. február 7. Dean Barrow 2008. február 8. – 2020. november 12. Johnny Briceño 2020. november 12. óta
Közigazgatási beosztás 230px|right Az ország 6 körzetre (district) van felosztva:
Körzet neve SzékhelyBelizeBelize CityCayoSan IgnacioCorozalCorozal TownOrange WalkOrange Walk TownStann CreekDangrigaToledoPunta Gorda
Védelmi rendszer Emberi jogok A Freedom House Belize-t szabad országnak sorolta be, azonban aggodalomra ad okot a kormányzati korrupció, az erőszakos bűncselekmények magas aránya, a rendőri túlkapások és az emberkereskedelem.
A nők jelentős mértékben hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a társadalmon belül, amely megmutatkozik a férfiak és nők munkahelyi bérezése közötti jelentős eltérésben. A nők elleni nemi erőszakkal szemben csekély a hatósági fellépés, amely bátorítólag hat az elkövetőkre, ezért az ilyen bűncselekmények aránya Belizében rendkívül magas.
A munkáltatók igyekeznek elnyomni a szakszervezeti tevékenységet és a szakszervezeti tagokat diszkriminálják a munkahelyeken, amely különösen igaz külföldről (főként más közép-amerikai országokból) érkező munkásokra.
Népesség A gyarmatosítás, a rabszolgaság és a bevándorlás jelentős szerepet játszott a lakosság etnikai összetételének alakításában, és ennek eredményeként Belize ma a különböző kultúrák, nyelvek és etnikai csoportok országa.thumb|Belizeváros thumb|Asszonyok egy banánfeldolgozó üzemben Népességének változása
Legnépesebb települések
Név Népesség (2010-ben) Körzet Legfőbb városok Belizeváros 68 189 Belize Belmopan 17 861 Cayo Kisvárosok Benque Viejo del Carmen 7168 Cayo Corozal 11 587 Corozal Dangriga 10 791 Stann Creek Orange Walk 12 709 Orange Walk Punta Gorda 6351 Toledo San Ignacio 17 878 Cayo San Pedro 11 665 Belize
Etnikai összetétel A népesség 53%-a mesztic, 26%-a kreol, 11%-a maja indián, 6% garifuna, a maradék egyéb népcsoportokhoz tartozik.https://www.indexmundi.com/belize/ethnic_groups.html
A meszticek, a helyi indián őslakosság és a betelepülő fehérek keveredéséből létrejött népcsoport. Egy részük a szomszédos országokból érkezett és spanyolul beszél.
A kreolok afrikai feketék, nagy részüket a Karib-szigetekről hozták az országba, rabszolgaként. 6% a lakosságnak, úgynevezett garifuna más néven zambó. A zambók a feketék és indiánok keveredéséből létrejött etnikai csoport. A maradékból körülbelül 4% a fehér (angol) telepesek utóda vagy mai bevándorló. A maradék népesség nagy része mulatt (fekete-fehér keverék). Ezenkívül ázsiaiak is élnek még itt, főleg indiaiak és kínaiak. Nyelvi összetétel Az országban a hivatalos nyelv az angol, de annak leginkább a kreol változatát beszélik. Főbb beszélt nyelvek még a spanyol és a maja.
A beszélt nyelvek a lakosság százalékában (2010-ben): angol 62.9%, spanyol 56.6%, kreol 44.6%, maja 10.5%, ónémet 3.2%, garifuna 2.9%.https://www.indexmundi.com/belize/languages.html
Vallási megoszlás A lakosság túlnyomórészt keresztény. A legtöbb ázsiai bevándorló azonban a hinduizmust követi; az iszlám pedig a közel-keleti bevándorlók körében gyakori, de a kreolok és a garifuna lakosok körében is követőkre tett szert. A vallásszabadság garantált, és Belize utcáit majdnem annyi templom és imaház, mint üzlet tarkítja.
2010-es becslés alapján a lakosság:https://www.indexmundi.com/belize/religions.html 40%-a római katolikus,