Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. Északnyugatról Mianmar és Kína, keletről Vietnám, délről Kambodzsa, nyugatról pedig Thaiföld határolja.
Az ország hosszú függetlenséggel és megszállásokkal egyaránt tarkított történelme után 1949-ben vált teljesen függetlenné. A francia gyarmati uralom után húszévnyi polgárháború következett, majd a kommunisták vették át a hatalmat.
Földrajz bélyegkép|balra|180px|Laosz domborzati térképe
Domborzat Felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az Annamitte-lánchegység, ami a Vietnámmal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal rendelkezik. Egyedül Vientianéban és Sziangkhuang tartományban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A Savannakhet és Tjampatszak tartománybeli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Laosz legmagasabb pontja a 2817 méter magas Phubia, a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.
Éghajlat
Az ország a trópusi monszun éghajlati övbe tartozik. Három évszak alakult ki: esős évszak májustól októberig hűvös, száraz évszak novembertől februárig meleg, száraz évszak márciusban és áprilisban
A monszun általában ugyanakkor, májusban érkezik, de vannak időbeli szélsőségek. Területileg sem egyenletes eloszlású a csapadék mennyisége. A legmagasabb éves csapadékérték 3700 mm volt délen, a Boloven-fennsíkon , Tjampatszak tartományban. Vientián 1700 mm, Savannakhet 1440 mm, Luangprabang pedig 1360 mm csapadékot kap átlagosan egy évben.
A hőmérséklet is hasonlóan szeszélyes. A meleg, száraz évszak idején 40 °C is lehet a Mekong-völgyben, de januárban 5 °C-ra is lehűlhet a levegő a hegyekben.
Vízrajz Laosz leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Laosz területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong vízesés megakadályozza. Ezenkívül jelentős még a Nam Ou folyó is. A folyóknak a közlekedésben, az élelmezésben, illetve a vízenergia-termelésben van jelentős szerepe. Ez utóbbi energiaforrás az ország szükségletének fontos részét képezi.
Növény- és állatvilág
Az országban több ritka élőlény található. A keleti hegyvidéken a fő növényzetet az esőerdők képezik, melynek fáit a helyi lakosok házépítésre szokták használni. Észak felé az erdők fokozatos átmenetet mutatnak az örökzöld tölgyfajok, liliomfafélék, babérfélék, fenyők alkotta szubtrópusi esőerdők felé. Délen és nyugaton monszunerdők vannak. A nedvesebb monszunterületeken bambuszfajok alkotnak áthatolhatatlan erdőket. A szárazabb monszunerdők jellegzetes képviselője a tíkfa. Az erdőirtás és a fakitermelés miatt a folyóvölgyekben rizsföldek húzódnak.
Az állatvilág több ritka, veszélyeztetett vagy csak erre a vidékre jellemző fajjal rendelkezik. Megtalálható itt az ázsiai vadkutya, a ködfoltos párduc, a tigris, az ázsiai elefánt, az óriás gaur, az ázsiai aranymacska, a márványfoltos macska és a halászmacska. Néhány kihaltnak hitt állatot is itt fedeztek fel újra, például az annami nyulat, a szaolát és a laoszi sziklapatkányt.
Környezetvédelem A legkomolyabb környezetvédelmi problémák az erdőirtás, a talajerózió, az aszály vagy az árvizek a monszun szeszélyessége miatt. Az erdők megóvása miatt hozták létre a Nemzeti Természetvédelmi Területeket, melyekből jelenleg 20 darab van, és -nyi területet fednek le. Ezenkívül tervbe vették még további 11-nek a létrehozását.
Történelem A kezdetektől a francia gyarmatosításig Laosz területére a lao törzsek időszámításunk első századaiban érkeztek. Az ekkor itt élt törzsek a kha, mao és jao törzsek khmer uralom alatt voltak. Az első ismert államot 757-ben alapították, de az ekkor alakult fejedelemségek más birodalmak, például a Khmer Birodalom birtokában voltak. 1353-ban Fa Ngum megalakította Lan Szang (Lan Xang, magyarul „a millió elefánt”) királyságát. Utódai, különösen Photisarath a buddhizmust az ország uralkodó vallásává tették. A belső viszályok által gyengített országot Sziám és Vietnám támadásai veszélyeztették. Szuligna Vongsza királynak 1637 és 1694 között ismét sikerült egységbe kovácsolnia birodalmát. 1707-ben három részre osztották a királyságot: északon létrejött Luangprabang királyság középen Vientián királyság délen Tjampatszak királyság Ezek a területek 1778-ban vazallusi függésbe kerültek Sziámmal szemben. 1828-ban Vientián királyság fellázadt a függés ellen, ezt Sziám leverte és elfoglalta. 1883-ban Luangprabangot is elfoglalta, Tjampatszak pedig vietnámi uralom alá került. 1893-ban francia védnökséget kapott, és Laosz Francia Indokína tagja lett.
Francia gyarmati uralom alatt A gyarmatosítás után a franciák az országot ütközőállamként kezelték a francia és a brit érdekszférák között. A főváros nevét Vieng Chan-ról Vientián-ra változtatták. Építkezéseik ellenére az infrastruktúra továbbra is elmaradott volt. Gyakran voltak lázadások az elnyomó hatalommal szemben. A második világháború alatt a japánok foglalták el, akik ellen a laosziak gerillahadviselést folytattak. A japán kivonulás után a hazafiak kikiáltották Laosz függetlenségét. Ám 1946-ban francia csapatok érkeztek, és visszafoglalták az országot, korlátozott autonómiát biztosítva. Az Indokínai Kommunista Párton belül megalakult a Pathet Lao mozgalom, mely Laosz függetlenségéért harcolt. Ezt 1949-ben kiáltottak ki, de csak 1954-ben, a genfi konferencián ismerték el Laoszi Királyság néven.
A független Laoszi Királyság A függetlenség elnyerése után továbbra is maradtak francia csapatok, de ezután már a Laoszi Királyi Hadsereg támogatására. Őket később amerikai katonák váltották fel, hogy segítsék a hadsereg harcát a Pathet Lao ellen. A szomszédos Vietnám belső viszonyai hatására Laosz is belesodródott második indokínai háborúba. Polgárháborús állapot alakult ki. Az Észak-vietnámi Hadsereg elfoglalta Laosz keleti részét és jelentős támogatást nyújtott a Pathet Lao-nak. Az USA bombázta az ország területén áthaladó Ho Si Minh-ösvényt és az észak-vietnámi bázisokat. 1968-ban az Észak-vietnámi Hadsereg nagy támadást indított a Királyi Hadsereg ellen. Az egyre inkább hátrált, míg végül 1975. december 2-án legyőzték őket, és foglyul ejtették Szavangvatthana királyt, aki később valószínűleg egy laoszi átnevelő táborban halt meg a királyi család legtöbb tagjával együtt. Haláluk körülményei, a pontos dátum, sőt még az év is ismeretlen (a találgatások 1978 és 1982 közé teszik).
1975-től napjainkig A hatalomváltás után az ország nevét Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra változtatták. Vietnámmal szerződéseket kötöttek arról, hogy az országban vietnámi katonák állomásozhatnak, és tanácsadók is érkeztek. Szintén kommunista szomszédja hatására a 70-es évek végén Laosz megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. A 80-as években lazult a Vietnámmal való kapcsolat, és a kormányzat lépéseket tett az ellenőrzött piacgazdaság felé. Ennek hatására az USA 1995-ben 20 évnyi embargó után kereskedelmi kapcsolatokat létesített az országgal, illetve 1997-ben fölvették az országot az ASEAN-ba. Ezen lépések ellenére szorosak a politikai és gazdasági kapcsolatok Vietnámmal.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Laosz köztársaság. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A Szapha Heng Szat Laosz nemzetgyűlése, törvényhozó testülete. Ennek 115 tagját a választások eredménye alapján nevezik képviselőnek 5 éves időszakra.
Politikai pártok
Az egyetlen legális párt a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP). A kormányzati politikát a párt 11 tagú központi vezetősége és az 55 tagú Központi Bizottság irányítja. Az állam feje az elnök, akit a parlament választ ötéves időszakra. A miniszterelnököt az elnök jelöli ki és a parlament hagyja jóvá. Az ország 1991-ben kapott új alkotmányt. A Nemzetgyűlés ekkor még 85 tagú volt. 1997-ben már 99, míg a 2006-os választások után az egykamarás parlamentnek már 115 tagja volt.
Közigazgatási beosztás
Laosz közigazgatási beosztása a következő: thumb|left|185px|Laosz közigazgatása 16 tartomány (kang) Attapö (1) Bokeo (2) Bolikhamszaj (3) Tjampatszak (4) Huphan (5) Khammuan (6) Luangnamtha (7) Luangprabang (8) Udomszaj (9) Phongszali (10) Szalavan (11) Szavannakhet (12) Vientián (14) Szajnjabuli (15) Szekong (17) Sziangkhuang (16)
1 prefektúra (kumpang nakon) Vientián (13) 1 különleges övezet (ketpisade) Szajszombun (18)
Ezek területe körzetekre (muang) oszlik.
Védelmi rendszer
Az emberi jogok helyzete Laosz napjainkban is pártállami diktatúra. Az 1991-es alkotmánymódosítás az emberi jogok védelméről szóló kitételeket, azonban folyamatosan érkeznek jelentések a legkülönfélébb és legsúlyosabb emberi jogsértésekről, amiket az állam és a hatóságok elkövetnek.
A legsúlyosabb ezen jogsértések közül az általános faji diszkrimináció, a hmong kisebbség üldözése, amely miatt a laoszi kormányt az Egyesült Államok és az Európai Parlament is elítélte. A hmongok üldözésének egyik oka, hogy a polgárháború idején nagy számban harcoltak a kommunisták ellen. A háborút követő megtorlások során közel 200 ezer hmongot üldöztek el, zömük Thaiföldre menekült. Hazatérésük nagyon lassan és vontatottan halad, sokan félnek visszatérni és nem egy alkalommal ezreket űztek vissza a laoszi katonák Thaiföldre.
Népesség bélyegkép|Laosz népsűrűsége 2015-ben
Népességváltozás
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás Laosz lakóinak 69%-a a lao népcsoportba tartozik. Az alacsonyabb területeken élnek és politikailag és kulturálisan is ők a legfontosabbak. A többi alacsony területeken élő néppel együtt ők alkotják a Lao Loum-ot, az "alföldi laosziakat". A hegyi törzsek, például a yao, tai dumm, dao, shan alkotják a Lao Soung-ot, a "felföldi laosziakat". A déli hegyekben a mon-khmer nyelvcsaládba tartozó népek élnek. A vietnámiak és a kínaiak a városokban élnek, de többségük a függetlenség elnyerése után elköltözött.
Nyelvi megoszlás A hivatalos nyelv, a lao (pasaa Lao) a tai nyelvcsaládba tartozik. Nagyon hasonló az isan nyelvhez, melyet Thaiföld északi részén beszélnek. A lao nyelvűek a lakosság körülbelül 55%-át alkotják, 11% khmu, 8% hmong, 4% thai, 3% phuan, 2% leu, 2% katang, 2% makong nyelven beszél. A gyarmati időszakban meghonosodott a francia és a vietnámi nyelv, ezek még ma is fontosak, bár elsősorban az idősebbek használják. Az angol egyre nagyobb szerepet kap, főleg az üzlet és a turizmus miatt, de kormányzati szinten is, mivel Laosz tagja az ASEAN-nak, amelynek munkanyelve angol.
Vallási megoszlás thumb|right|150px|A Pha That Luang Vientianéban A lakosság több mint 60%-nak, főleg az alföldi laosziaknak a théraváda buddhizmus a vallása, mely Buddha legrégebbi tanításain alapszik. A hegyvidéki törzseknél a legáltalánosabb az animizmus. A muzulmán hit elsősorban a mianmari határ közelében terjedt el, de a fővárosban is van néhány hívője. A keresztény vallás néhány kisebb törzsnél, illetve a fontosabb városokban van jelen.
Szociális rendszer
Gazdaság Laosz elmaradott trópusi agrárország. Az 1980-as évek közepétől az ország fokozatosan elkezdett nyitni a piacgazdaság felé, de gazdasága még mindig fejletlen. thumb|right|200px|Luangprabang városa és a Mekong folyó
Általános adatok