Mongólia

Mongólia Belső-Ázsiában található ország. Északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

A Mongol Birodalom valamikor a világ legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt; bár utódállama még a világ 18. legnagyobb országa, népessége 2025-ben csak mintegy 3,5 millió fő, a gazdasági ereje pedig elhanyagolható.

A Föld legritkábban lakott országában a lakosság mintegy 30%-a a 21. században is félnomád vagy nomád; a lóra épülő kultúra továbbra is szerves része a hagyománynak. A tibeti buddhizmus a lakosság többségének a vallása, de a hosszú vallásellenes múlt következményeként a nem vallásosak a második legnagyobb csoportot alkotják (kb. 40%). A lakosok túlnyomó többsége etnikai mongol, kis részét kazakok és más etnikai kisebbségek teszik ki, akik különösen a nyugati régiókban koncentrálódnak.

Földrajz

Domborzat Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m).

Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Éghajlat Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszan tartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost, Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi körön fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

Élővilág, természetvédelem

Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyeppe, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a. Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke) – szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus sylvestris), szibériai luc (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla). Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.) – szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla). Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag) – szakszaul (Haloxylon ammodendron)

Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű.

Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyar Kaszab Zoltán nevéhez fűződik.

Nemzeti parkjai Altaj Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulánbátorból. Egy hágó és kolostor. Husztajn Nurú (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye. Hövszgöl-tó Nemzeti Park Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park Dél-Altaj - Góbi Nemzeti Park Cambagarav Lul Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.

Természeti világörökségei Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz-tó-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.

Történelem bélyegkép|220px|Ősi megalitok Mörön közelében bélyegkép|220px| Ulánbátortól 180 km-re talált 7. századi műtárgyak bélyegkép|220px|A térkép a 13. századi Mongol Birodalom határait veti egybe a modern Mongólia határával. A pirossal jelzett területek a jelenleg mongol nyelvűekkel lakott régiókat mutatják.

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6–8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban, és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása.

A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert, és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került, és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.

A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba, és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült orosz fehérhadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején, 1939-ben elhárították Japán támadását a halhín-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia Autonóm Terület területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

Politika és közigazgatás thumb|A parlament ülésterme

Az ország félelnöki rendszerű, képviseleti demokrácián alapuló köztársaság, közvetlenül választott elnökkel. A 76 fős egykamarás parlament (Nagy Hurál) tagjait négy évre választják.

Politikai pártok 1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást.

2022-ben számos politikai párt működik; a legnagyobbak a Mongol Néppárt és a Demokrata Párt. 2022-ben a szociáldemokrata Mongol Néppárt van hatalmon.

Jogállamiság A Freedom House 2022-es jelentése »szabad« kategóriába sorolta az országot.

Az 1990-es békés forradalmat követően Mongólia többpárti választásokat kezdett tartani, és választási demokráciává nőtte ki magát. A politikai jogok és a polgári szabadságjogok szilárdan intézményesültek, de a széles körben elterjedt korrupció hátráltatja a további fejlődést.

Közigazgatási beosztás

Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található. thumb|right|900px|Mongólia megyéi 1. Észak-Hangáj (Cecerleg) 2. Bajanhongor (Bajanhongor) 3. Bajanölgij (Ölgij) 4. Bulgan (Bulgan) 5. Darhan-Úl (Darhan) 6. Keleti (Csojbalszan) 7. Kelet-Góbi (Szajnsand) 8. Közép-Góbi (Mandalgovi) 9. Góbi-Altaj (Altaj) 10. Góbi-Szümber (Csojr) 11. Hentij (Öndörhán)12. Hovd (Hovd) 13. Hövszgöl (Mörön) 14. Orhon (Erdenet) 15. Dél-Hangáj (Arvajhér) 16. Dél-Góbi (Dalandzadgad) 17. Szelenga (Szühebátor) 18. Szühebátor (Barún-Urt) 19. Központi (Dzúnmod) 20. Uvsz (Ulángom) 21. Dzavhan (Uljásztaj) 22. Ulánbátor (főváros)

Védelmi rendszer

Népesség thumb|Mongólia népsűrűsége 2020-ban bélyegkép|jobb|220px|A sztyeppén sokan laknak jurtában Általános adatok Népesség: 3,3 millió fő (2020) Népsűrűség: kb. 2 fő/km² Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés) Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés) Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006) Népességének változása

Legnépesebb városok bélyegkép|Ulánbátor éjszaka

Etnikai, nyelvi megoszlás Hivatalos nyelv: mongol Írásrendszer: cirill ábécé 2025. január 1-től a hagyományos mongol írás is hivatalosan használható lett a jogi és a hivatalos dokumentumokban, – a régóta használt cirillbetűs írásmód mellett.Nagy változás Mongóliában, mostantól függőlegesen is lehet írni (MTI/Privatbankar.hu, 2025-01-02. Hozzáférés: 2025-05-08) Népek: halha mongol 86%, kazah 5%, dörvöd mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)

Vallási megoszlás Vallások: buddhista (lámaista) 53%, sámánhívő 3%, muszlim 3%, keresztény 2%, felekezeten kívüli 39% (20102010 Population and Housing Census of Mongolia. Data recorded in Brian J. Grim et al. Yearbook of International Religious Demography 2014. BRILL, 2014.)

Szociális rendszer

Gazdaság

Közlekedés thumb|200px|Út Harhorin mellett, az ország középső részén

Telekommunikáció Hívójel prefixJT-JVITU zóna32, 33CQ zóna23

Kultúra

bélyeg|205px|Obó (овоо), szent kőhalom a mongol sámánizmus rendszerében

Mongólia

Źródło i licencja