Haiti vagy hivatalosan Haiti Köztársaság (francia: République d'Haïti ; haiti kreol: Repiblik d Ayiti) a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.
Lakossága szinte teljes egészében afrikai rabszolgák leszármazottaiból tevődik össze. 1804-ben nyert függetlenséget Franciaországtól, így az Egyesült Államok után Amerika második országa volt, amely megszabadult a gyarmati uralom alól. Az azóta eltelt bő két évszázad során azonban gazdasági, politikai és társadalmi nehézség, valamint számos természeti katasztrófa sújtotta, és az egymást követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így ma egész Amerika legszegényebb állama.
Az ország 2004-ben puccsot élt át, amely ENSZ-beavatkozást eredményezett, majd 2010-ben egy katasztrofális földrengés következett, amely több mint 200 ezer ember halálát okozta, és utána egy kolerajárvány is kitört. 2021 nyarán Jovenel Moïse elnököt meggyilkolták, majd egy hónappal később újabb hatalmas földrengés következett be.
Haiti a 2020-as évek elején megnövekedett társadalmi-gazdasági és politikai válságot él át. Széles körben elterjedt bűnözés, kiterjedt bandaaktivitás, éhség, a fogyasztási cikkek és az üzemanyag hiánya jellemzi. Az országot a fegyveres bűnözők uralják, a kormány elvesztette képességét az állam irányítására. Az erőszak eluralkodása miatt rengeteg ember kényszerül otthona elhagyására. A bűnözés szintjén globálisan is az egyik legveszélyesebb ország.
Etimológia Neve az őslakos taino nyelvből származik, jelentése hegyekkel borított; amely eredetileg valószínűleg az egész sziget neve lehetett. Földrajz bélyegkép|left|200px|Haiti domborzati térképe
thumb|200px|Tájkép az ország északi részén, Milot mellett A terület két tektonikus lemez között fekszik: északra az észak-amerikai, délre a karibi lemez található, így különösen érzékeny a földrengésekre.https://www.ipgp.fr/fr/seisme-haiti
Domborzata A Hispaniola sziget nyugati harmadán és néhány partközeli szigeten elterülő közép-amerikai ország északi és déli részét hegységek uralják. Az ország középső részén hegyek és dombságok, illetve hegyközi síkságok találhatóak. A partvidéket termékeny síkságok övezik. Legmagasabb pontja: Chaîne de la Selle, 2764 méter.
Vízrajza A területén számos folyó van, mint például az Artibonite, a Rivière Blanche, a Rivière Grise vagy a Rivière Guayamouc.
Található néhány jelentősebb méretű tava is, mint például a Trou Caïman, az Étang Saumâtre vagy a Lac de Miragoâne.
Szigetek Haiti területén van néhány sziget és egy szigetcsoport, nevezetesen: La Gonâve; l'Isle Cacique; l'île de la Tortue; Les Cayemites ; l'Île-à-Vache.
Az ország körbeöleli a Gonâve-öblöt, amely a legnagyobb szigetet foglalja magába, annak is Gonâve a neve.
Az ország északi partja előtt fekszik Tortuga (Tortue), amelynek neve kalóztörténetekből lehet ismerős.
Éghajlata
Trópusi éghajlat, a passzátszél befolyása alatt. A Köppen osztályozás szerint trópusi szavanna éghajlat típusú. Az éves átlaghőmérséklet 25 és 30 °C között változik. Két nagyon különböző évszakból áll, egy száraz évszak, amely novembertől márciusig tart, és egy esős évszak, amely áprilistól októberig tart. Júniustól november végéig hurrikán szezon van.
A Jacmel, Leogâne vagy Port-au-Prince településeken tapasztalt trópusi szavanna klímán kívül a következőket figyelhetjük meg:« Climat Haïti:Pluviométrie, Température moyenne Haïti, diagramme ombrothermique pour Haïti - Climate-Data.org » [archive], sur fr.climate-data.org (consulté le 12 avril 2021). félszáraz klíma (Saint-Marc, Les Gonaives ); nedves szubtrópusi éghajlat (Bois Paul, Seguin); trópusi monszun éghajlat (Cap-Haitien, Limonade); óceáni éghajlat (Ternette, Carrefour Beraque).
A Selle-hegységben a csapadék körüli, ami egyben az ország legnedvesebb része.D. Ben Swartley Joseph Ronald Toussaint, « Haiti Country Analysis of Tropical Forestry and Biodiversity », USAID US Forest Service (METI) A csapadékmennyiség 1980 óta csökken, de amikor mégis van, gyakran brutálissá válik, és halálos áradásokat okoz. A trópusi viharok gyakran okoznak súlyos károkat. Nemcsak a szél közvetlen hatása pusztít, hanem a következményként fellépő árvizek és földcsuszamlások is.
Egyes hegyvidéki medencék éghajlata annyira száraz, hogy félsivatagi körülmények alakulnak ki.
Élővilág, természetvédelem
A lakosság fő tüzelőanyaga a faszén. A szénégetés miatt, meg más okok következtében, alig maradt mára az eredeti erdőkből valami. Gyors erdőirtása a gyarmati időszakban kezdődött, amikor a kávét elkezdték termeszteni. De még az 1960-as években az erdői az ország 60%-át fedték le, ez a legfrissebb környezeti elemzés (2010-es évek) szerint azonban a felére csökkent. Más források még ennél jóval kevesebbre becsülik az erdős területét.Country Profile: Haiti. Library of Congress Federal Research Division (May 2006). This article incorporates text from this source, which is in the public domain.
A hegyek lecsupaszítását talajerózió követte. Azóta hirtelen fellépő heves árvizek pusztítják a mezőgazdasági területeket és a lakosságot. A talajerózió egyben csökkenti a föld termékenységét és végül elsivatagosodáshoz vezet, amelyek mind növelik az élővilágra és az emberekre nehezedő nyomást.Malik, Boulos A. "Forestry". A Country Study: Haiti (Richard A. Haggerty, editor). Library of Congress Federal Research Division (December 1989). This article incorporates text from this source, which is in the public domain. Az újraerdősítés érdekében hozott intézkedések eddig kevés eredményt hoztak.
A túlnépesedés és az alacsony életszínvonal nem elegendő ivóvízkészlethez és a szennyvízelvezetés hiányához is vezet.
Nemzeti parkjai Az eredeti természeti környezetet őrzik: Reserve De La Foret Des Pins La Visite Nemzeti Park – Port-au-Prince közelében hegyvidék. A fenyvesek mára a nagy magasságokra korlátozódnak, az egész védett területet fenyegeti az emberi tevékenység. Pic Macaya Nemzeti Park – a déli félsziget hegyvidékén egy valóban gazdag élővilágú terület.
Természeti világörökségei 2020 táján Haitiban nincs olyan táj, amelyet az UNESCO természeti világörökségként tartana számon.
Történelme
Spanyol gyarmat bélyegkép|Theodor de Bry (1528–1598): Kolombuszt és kíséretét Hispaniola őslakosai köszöntik Az eredeti lakosságot, az arawak indiánokat a harcias karibok irtották ki. Kolumbusz már az első útján, 1492-ben felfedezte Hispaniola szigetét, sőt, az itt elsüllyedt egyik hajójának legénységét le is telepítette a szigeten, megalapítva ezzel az Újvilág első spanyol települését: La Navidad-ot a mai Cap-Haïtien közelében, Haiti északi partján.
Az európaiak fertőző betegségeket hurcoltak be. Ez a rossz bánásmóddal, a rossz táplálkozással és a születések számának drasztikus visszaesésével együtt megtizedelte a bennszülött lakosságot. Sok szerző ír az 1492 és 1513 között történt Hispaniolai népirtásról is.Churchill, Ward, A Little Matter of Genocide: Holocaust and Denial in the Americas, 1492 to the Present, City Lights, 1997, 381 pages, page 86, David Moshman (2007) Us and Them: Identity and Genocide, Identity: An International Journal of Theory and Research, 7:2, page 125, DOI: 10.1080/15283480701326034, http://dx.doi.org/10.1080/15283480701326034Alexander Laban Hinton, “Critical Genocide Studies,” Genocide Studies and Prevention 7, 1 (April 2012): 4–15. © 2012 Genocide Studies and Prevention. doi: 10.3138/gsp.7.1.4, page 11Keegan, William F., “Destruction of the Taino” in Archaeology. January/February 1992, pages. 51-56.Grenke, Arthur. God, greed, and genocide: The Holocaust through the centuries. New Academia Publishing, LLC, 2005. page 141-143, 200.Jones, Adam. 2006. Genocide: a comprehensive introduction. London: Routledge. page 108-111. A spanyol kormányzók ezt követően megkezdték az afrikai rabszolgák behozatalát. Sok rabszolga bennszülöttekkel házasodott, utódaikat Haitiban marabou néven ismerik.
Hispaniola nyugati partján francia kalózok telepedtek le. Bertrand d'Ogeron dohánytermesztésbe kezdett, példáját követve sok kalóz is telepessé vált.Jacques Ducoin : Bertrand d'Ogeron. Fondateur de la colonie de Saint-Domingue et gouverneur des flibustiers, Editions Le Télégramme, 2013 () Ez a népesség 1660-ig nem ismerte el a spanyol király fennhatóságát, ami számos konfliktus forrása volt.
Francia gyarmat Bertrand d'Orgeron számos telepest vonzott Martinique-ból és Guadeloupe-ból, akik cukornád-ültetvényeket létesítettek. 1670 és 1690 között a dohánytermesztés volt a meghatározó; ebben az időszakban jelentősen csökkent a telepesek száma. A kalóztevékenység ismét megerősödött, rablóutakat szerveztek Mexikóba és a többi szigetre. Jean-Baptiste Colbert francia haditengerészeti miniszter legidősebb fia, Jean-Baptiste Colbert, Marquis de Seignelay szorította vissza őket. Ő rendelte el indigó és cukornádültetvények létesítését. 1685-ben létesítették az első cukorgyárat. 1697-ben Franciaország és Spanyolország a Ryswicki békében megállapodott a sziget kettéosztásáról. Franciaországé lett a nyugati harmad Saint-Domingue néven. Sok francia telepes érkezett, az ültetvényeken dolgoztak. 1713 és 1787 között 30 000 ember vándorolt be a sziget nyugati részére Bordeaux-ból. 1790-ben Saint-Domingue messze felülmúlta a sziget keleti részét gazdagságban és népességben. A cukor-, kávé- és indigótermesztés profitjából gyorsan a leggazdagabb újvilági francia gyarmat lett. Ezt a rabszolgasorba taszított feketék ezreinek munkája tette lehetővé. Az ő életüket a Fekete Törvénykönyv (Code Noire) szabályozta, amit Colbert dolgozott ki és XIV. Lajos szentesített.
A francia forradalom A francia forradalom híre nyugtalanságot váltott ki Saint-Domingue-ban és a többi nyugat-indiai francia gyarmaton . Legfontosabb esemény az 1793-as rabszolgalázadás volt, amelynek nyomán betiltották a rabszolgaságot. A döntést végrehajtották, a Konvent hat hónappal később kiterjesztette az összes karibi francia gyarmatra. Franciaország Saint-Domingue kormányzójává Toussaint Louverture-t nevezte ki, azzal a feladattal, hogy állítsa helyre a békét. Ő kiszorította a gyarmatra behatoló spanyolokat és angolokat. Felújította a kereskedelmet Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal.
Függetlenség Amikor Toussaint Louverture saját alkotmányt dolgozott ki, Bonaparte Napóleon emberből álló expedíciós hadsereget küldött sógora, Charles Leclerc tábornok parancsnoksága alatt a sziget visszafoglalására. Leclerc legyőzte Louverture-t és visszaállította a rabszolgaságot. A franciák győzelmei, Toussaint Louverture elfogása és száműzése után egy bennszülött vezér, Jean-Jacques Dessalines legyőzte a franciákat a vertières-i csatában.
Miután megnyerték az egyenjogúságért és a függetlenségért folyó harcot, a korábbi rabszolgák kikiáltották Saint-Domingue függetlenségét 1804. január 1-jén Haiti néven. Haiti volt az első ország a világon, ahol betiltották a rabszolgatartást. Jean-Jacques Dessalines-t csapatai élete végéig kormányzóvá kiáltották ki. Ő száműzte az addig helyben maradt fehéreket és despotaként uralkodott. 1806. október 17-én gyilkolták meg. Ekkor az ország megosztódott Henri Christophe északi királysága és Alexandre Pétion déli köztársasága között. Amikor Jean Pierre Boyer lett a köztársasági elnök, egyesítette a két részt és meghódította a sziget keleti felét.
1825 júliusában X. Károly francia király 14 hajóból álló flottát és csapatokat küldött a sziget visszafoglalására. Függetlenségének megóvására Boyer elnök megállapodott a franciákkal, hogy Franciaország elismeri Haiti függetlenségét, cserében Haiti 150 millió frankot fizet Franciaországnak (ezt az összeget 1838-ban 90 millió frankra csökkentették).