Trinidad és Tobago vagy hivatalos nevén Trinidad és Tobago Köztársaság () szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjainál. Két nagy szigetből áll, amelyek egymástól -re vannak és amelyekről a nevét is kapta, valamint számos kis szigetből.
Az egykori gyarmati terület lakói elsősorban indiai és afrikai származásúak. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el, azóta a Nemzetközösség tagja.
Ellentétben a legtöbb karibi szigettel, amelyek erősen a turizmusra épülnek, a gazdasága elsősorban ipari jellegű, a petrolkémiai iparra, és a hatalmas kőolaj- és földgázkészletekre épül.
Jól ismert afrikai és indiai kultúrájáról, ami a sok híres karneváli ünnepségben is tükröződik, valamint az innen származó stíldobról, a limbo táncról és olyan zenei stílusokról, mint a calypso, a soca, a rapso.
Az egyik ország az OECD és az EU adóparadicsomokat érintő feketelistáján, vagyis az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő országok listáján.
A bűnözés globális szinten is igen magas.
Földrajz
bélyegkép|balra|190px|Trinidad és Tobago domborzati térképe thumb|balra|190px|Parlatuvier-öböl thumb|balra|190px|Mayaro tengerpartja Az ország 2 fő és több kisebb szigetből áll.
Trinidad területe 4828 km², míg Tobagóé 300 km².
Domborzat Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja, az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (Northern Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek talaja kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.
Vízrajz Éghajlat Az ország éghajlata trópusi, magas relatív páratartalommal. A leghűvösebb hónapok a január és február, amikor az átlagos minimum hőmérséklet körülbelül 20 °C. A legmelegebb hónapok az április, május és október, amelyek átlagos hőmérséklete körülbelül 32 °C.
Januártól májusig van egy fő száraz évszak, szeptemberben és októberben pedig egy kisebb száraz időszak (Petite Carême).
A szigetek kívül vannak a fő hurrikánzónán, de Tobagót időnként katasztrofális hurrikánok sújtják.
Élővilág, természetvédelem Trinidad és Tobago gazdag természeti szépségekben, különlegességekben. Vízesések, barlangok mellett itt található a világ legnagyobb aszfalt tava.https://en.wikipedia.org/wiki/Pitch_Lake A természetvédelem intézményhálózata igen kiterjedt: Nemzeti park Az egyetlen nemzeti park a Maracas Bay National Park (Maracas-öböl Nemzeti Park) a főváros közelében. Vízeséséről híres.
Történelem Trinidadot és Tobagót eredetileg dél-amerikai eredetű indiánok lakták. Trinidad első lakói 7000 évvel ezelőtt még nem ismerték a földművelést. Trinidad volt a karibi szigetvilágban a legkorábban lakott hely. I.e. 250 körül kerámiát használó földművelő nép telepedett le Trinidadon, aztán továbbterjedt a Kis-Antillák láncán. Amikor az európaiak kapcsolatba kerültek Trinidaddal, különböző arawak nyelvű csoportok éltek ott, míg más csoportok karibi nyelvűek voltak. Trinidad indián neve Kairi vagy Iere volt, amit általában 'Kolibriföld'-ként fordítanak, de mások szerint egyszerűen 'sziget'-et jelentett. Kolumbusz Kristóf 1498. július 31-én fedezte fel a szigetet és a Szentháromságról nevezte el. Kolumbusz hírt hozott Tobagóról is, de nem szállt partra ott. Tobago neve valószínűleg a tobacco (dohány) szóból ered.
Trinidadon az első spanyol telepes az 1530-as években telepedett le. Walter Raleigh 1595. március 22-én érkezett Trinidadra. Megtámadta San Josét (a sziget akkori székhelyét). Az 1700-as években Trinidad Új-Spanyolország alkirályság egyik tartománya volt. Új-Spanyolország kiterjedt a mai Mexikóra és egész Közép-Amerikára. A 16. és a 17. században Tobagón hollandok és kurlandiak telepedtek le, dohányt és gyapotot termeltek. Ebben az időben Trinidad erdős volt, néhány spanyol lakta maroknyi rabszolgával és néhány ezer indiánnal.
1762-ben, háromszáz évnyi spanyol uralom után San José de Oruña és Puerto de España (Port of Spain) még mindig csak kicsi falu volt. Mivel Trinidad lakossága nagyon kicsi volt, egy Grenadán élő francia, Roume de St. Laurent 1783. november 4-én III. Károly spanyol királytól oklevelet kapott. Eszerint ingyen kaptak földet Trinidadon azok a római katolikus vallású külföldi telepesek, akik felesküdtek a spanyol király hűségére. Minden férfi 32 acre földet kapott, a nők, gyermekek és rabszolgák után még fejenként ennek a felét. Végeredményben skót, ír, német, olasz és angol családok érkeztek. Protestánsok is telepedtek le, mert a spanyol kormányzó szélesen értelmezte a törvényt. A francia forradalom (1789) hatott Trinidad kultúrájára, ugyanis a forradalom következtében martinique-i telepesek rabszolgáikkal együtt Trinidadra emigráltak, ahol ennek következtében átalakult a gazdaság, cukornád és kakaó termesztésébe fogtak.
Puerto de España (Port of Spain) lakossága öt év alatt 3000-ről 10 442-re nőtt. Az 1797-es lakosság kevert volt, spanyolokból, négerekből, francia köztársasági katonákból, visszavonult kalózokból és francia nemesekből állt. Abban az évben Trinidad teljes lakossága 17 718 volt, közülük 2151 fő volt fehér, 4476 néger és más színes bőrű, 10 009 rabszolga és 1082 indián. 1797-ben egy angol flotta érkezett. A spanyol kormányzó úgy döntött, hogy harc nélkül kapitulál. Trinidad brit koronagyarmat lett, francia nyelvű lakossággal és spanyol törvényekkel. A hódítás és a Nagy-Britannia által 1802-ben formálisan is végrehajtott bekebelezés további telepesek beáramlásával járt Angliából és a keleti karibi térség brit gyarmatairól. A rabszolgaság betiltása és a francia ültetvényesek cukornádra alapuló gazdaságának összeomlása után a francia ültetvényesek és parasztok kakaót termelő meszticekkel keveredtek.
Bár Trinidad eredetileg cukornádtermesztő gyarmat volt, a sziget gazdaságában a 19. század végén és a 20. század elején a kakaó dominált. Amikor a kakaótermesztés összeomlott a növénybetegségek és a gazdasági világválság következtében, a kőolaj kitermelése kezdett egyre jelentősebb szerepet játszani a sziget gazdaságában. A gazdasági világválság és a kőolajra alapozott gazdaságra való átállás megváltoztatta a társadalmat is. Az 1950-es években ismét a kakaó lett a fő exportcikk, hatására megerősödött a középosztály.
1962-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától, és 1976 óta köztársaság.
Közben Tobago birtokosai váltakoztak: volt brit, francia, holland és kurlandi kézen (Kurland a mai Lettországban van). A britek a napóleoni háborúk idején konszolidálták uralmukat mindkét szigeten, amelyeket 1889-ben egyesítettek Trinidad és Tobago gyarmatban.
A gyarmati események következtében indián, spanyol, francia és angol helynevek közönségesek az egész országban. A 19. században és a 20. század elején a munkaerő-szükséglet kielégítésére afrikai rabszolgák, kínai, indiai és szabad afrikai szerződéses munkások és madeirai portugálok érkeztek. Az ország etnikai képére hatással volt a bevándorlás Barbadosról és a Kis-Antillák más szigeteiről, Venezuelából, Szíriából és Libanonból.
A második világháborúban amerikai katonai támaszpontokat telepítettek Trinidad szigetén, ez is megváltoztatta a társadalom jellegét. A háború utáni időszak dekolonizációs hulláma idején hozták létre a Nyugat-Indiai Föderációt. A szövetség fővárosának Trinidad szigeten Chaguaramast javasolták. A föderáció feloszlott Jamaica kilépése után és 1962-ben Trinidad és Tobago a függetlenségre szavazott. A függetlenség 1962. augusztus 31-én lépett hatályba. 1976. augusztus 1-jén az ország felszámolta a brit monarchiához fűződő kapcsolatait és köztársaság lett a Nemzetközösségen belül, de a legfelsőbb fellebbviteli bíróság a brit 'Privy Council' maradt.
1972 és 1983 között a köztársaság nagymértékben profitált az emelkedő olajárakból, az olajban gazdag országban gyorsan nőtt az életszínvonal.
1990-ben a Jamaat Al Muslimeen 114 tagja Yasin Abu Bakr (eredeti nevén Lennox Philip) vezetésével megrohamozta a Vörös Házat (a parlament székhelyét), és az ország akkori egyetlen televíziója egyenes adásban közvetítette a kormány hatnapos fogságát. Végül kiszabadították őket.
2003 óta az ország a második olajvirágzás korszakát éli, de a kormány erőlteti, hogy az ország fő exportcikke a cukor és más mezőgazdasági termék maradjon. 2007 augusztusában egy előrejelzés nagy aggodalmat keltett. Eszerint az olajból származó virágzás legkésőbb 2018-ban véget ér.
A gazdaság alapja továbbra is a kőolaj, a földgáz és a kőolajszármazékok. A turizmus főleg Tobago gazdaságában jelentős, a sziget európai turisták kedvelt célpontja. Trinidad és Tobago a karibi térség egyik legszilárdabb és legvirágzóbb demokráciája.
Államszervezet és közigazgatás bélyegkép|jobbra|220px|A parlament székháza, The Red House, Port of Spain Alkotmány, államforma Trinidad és Tobago köztársaság, kétkamarás parlamentáris rendszerrel, amely a Westminsteri rendszeren alapul. A parlament a szenátusból (31 hely) és a képviselőházból (41 hely) áll.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Az ország elnökét 5 évre választják meg.
A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből áll, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.
A köztársaság egységes állam, bár Tobago parlamentje autonómiát élvez. Politikai pártok A fontosabb pártok: United National Congress (UNC) People's National Movement (PNM) Közigazgatási beosztás Az ország 2 városból, 3 borough-ból, 11 régióból áll.
bélyegkép|jobbra|500px|Trinidad és Tobago közigazgatása Régió Terület Lakosság Székhely Couva/Tabaquite/Talparo 719,64 162 779 Couva Diego Martin 127,53 105 720 Petit Valley Mayaro/Río Claro 852,81 33 480 Río Claro Penal/Debe 246,91 83 609 Penal Princes Town 621,35 91 947 Princes Town San Juan/Laventille 220,39 157 295 San Juan Sangre Grande 898,94 64 343 Sangre Grande Siparia 510,48 81 917 Siparia Tobago, kelet 215,00 12 948 Roxborough Tobago, nyugat 88,00 41 136 Scarborough Tunapuna/Piarco 527,23 203 975 Tunapuna borough-k Arima 11,15 32 278 Arima Chaguanas 59,65 67 433 Chaguanas Point Fortin 23,88 19 056 Point Fortin városok Port of Spain 13,45 49 031 Port of Spain San Fernando 18,64 55 419 San Fernando összesen 5 155,05 1 262 366 Port of Spain
Védelmi rendszer
Emberi jogok Az emberi jogok tiszteletben tartása területén Trinidad és Tobago kimagasló helyet foglal el, s bár a nők jogait illetően még mindig vannak aggályok, helyzetük más karibi országokhoz képest jobbnak mondható, mivel bérezésük is jobb a munkahelyeken.
A nők ellen elkövetett nemi erőszak növekszik, sok eset felderítetlen, mert nem jelentik azokat a hatóságoknak, s a társadalom is kevéssé elítélő ezzel szemben. Jelentős probléma a családon belüli erőszak.
A szólás- és sajtószabadság kapcsán is nagyon jól teljesít az ország, ebben a tekintetben a legjobb besorolást kapta, csak ritkán érkeznek jelentések például a média felsőbb szintű befolyásolásáról.
Az ország másik problémás területe az emberkereskedelem. Ebből a szempontból forrás-, cél és tranzitország Trinidad és Tobago. Guyanából, Dominikáról, Venezuelából és Kolumbiából hurcolnak be nőket és lányokat szexmunkára, a karibi régióból és Ázsiából (jórészt Kínából és Indiából) pedig munkásokat, akik feketén dolgoznak a háztartásoknál vagy a kiskereskedelemben. Kereskednek gyermekekkel is szexuális kizsákmányolás céljából, sőt drogfutárként alkalmazzák őket. A behozott szexmunkások iratait elveszik, visszatartják, hogy ne tudjanak megszökni.
Népesség thumb|A főváros (Port of Spain) képe
thumb|Waterloo hindu templom, Port of Spain Népességének változása
Legnépesebb városok
Etnikai összetétel