Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

Földrajz thumb|left|180px|A Grenadához tartozó Carriacou szigetének egy tengerpartja Hillsborough-nál thumb|left|160px|Tufton-vízesés Grenada szigete a Kis-Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, és Venezuelától, valamint Trinidadtól körülbelül 140–150 km-re északra fekszik. A politikailag hozzá tartozó testvérszigetei alkotják a Grenadine-szigetek déli részét, ideértve a Carriacout, a Petite Martinique-ot , a Ronde-szigetet, a Caille-szigetet, a Diamond (Gyémánt) -szigetet , a Nagy-szigetet , a Saline-szigetet és a Frigate szigetet. Az északra fekvő szigetek St. Vincenthez és a Grenadine-szigetekhez tartoznak.

Domborzat A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.

Vízrajz Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe. Legfőbb folyó: Great.

Éghajlat Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.

Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.

Élővilág, természetvédelem A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.

Nemzeti parkjai Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) – krátertó esőerdőben. Levera Nemzeti Park (Levera National Park) – mangrove mocsár. La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) – madárrezervátum egy patak torkolatában. Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) – ez a tó is madárpihenő.

Természeti világörökségei Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.

Történelme Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a Brit Nemzetközösség tagjaként.

Gyarmati kor 1498–1958 Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel, ám nem tudták Grenadáról teljesen kiirtani a karibokat. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.

Függetlenség és forradalom 1958–1984

A sziget a rövid életű Nyugat-indiai Föderáció tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.

Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.

Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották, és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét miniszterével együtt katonák kivégezték.

Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.

Ronald Reagan amerikai elnököt már régóta aggasztotta a mérsékelt grenadai kormány megbuktatása és a kommunistának tartott népi erők hatalomátvétele. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderő” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót Eugenia Charlesnak, a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították. Az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.

A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishopnak és hét társának megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként felelősnek mondták ki őket. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek.

21. századi történelem 2000–2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és a Bishop-rendszer idején, valamint korábban elkövetett jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak.

2004-ben, 59 évi hurrikánmentes időszak után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át károsította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan újjáépült hazai munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.

2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány 40 millió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Államszervezete Alkotmány, államforma Államforma: alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Közigazgatási beosztás Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel. right|270px

Parókia terület (km²) Lakosság Népsűrűség (fő/km²) Carriacou 34 6 063 178 Saint Andrew 99 24 661 249 Saint David 44 11 476 261 Saint George 65 35 559 547 Saint John 35 8 557 244 Saint Mark 25 3 955 158 Saint Patrick 42 10 624 253 Összesen 344 100 895 293

Forrás: Central Statistical Office of Grenada

Politikai pártok Miniszterelnökök Név hivatali ideje Sir Eric Gairy 1974. február 7. – 1979. március 13. Maurice Bishop 1979. március 13. – 1983. október 19. Nicolas Braithwaite 1983. december 19. – 1984. december 4. Herbert Blaize 1984. december 5. – 1989. december 19. Ben Joseph Jones 1989. december 20. – 1990. március 16. Nicolas Braithwaite 1990. március 16. – 1995. június 20. Dr. Keith Claudius Mitchell 1995. június 20. – 2008. július 9. Tillman Thomas 2008. július 9. – 2013. február 19. Dr. Keith Claudius Mitchell 2013. február 19. – 2022. június 24. Dickon Mitchell 2022. június 24. óta

Védelmi rendszer Grenadának nincs állandó katonasága, a tipikus katonai feladatokat a Grenadai Királyi Rendőri Erő illetve a Grenadai Parti Őrség látja el. 2019-ben Grenada aláírta az Atomfegyver-tilalmi egyezményt.

Az emberi jogok helyzete Grenada következetesen halad előre az emberi jogok biztosítása terén, s jelentős lépések történtek e téren, problémák azonban így is vannak, melyek közé a rendőri erőszak, gyermekbántalmazás és nők elleni erőszak tartozik. Az emberi jogokat Grenadában az ország alkotmánya és különböző jogi keretek garantálják. Az emberi jogok védelme Grenadán az ország jogrendszerébe is beépül, s az igazságszolgáltatás fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében, ezért működik ombudsmani hivatal is, így az ország erős alkotmányos és szabályozási keretekkel rendelkezik.

A rendőri szervek oktalanul és indokolatlanul alkalmazott erőszakja 2023-ban kapott nagy figyelmet, amikor letartóztattak egy vashulladék gyűjtögetéséből élő férfit, akit nyilvánosan meg is szégyenítettek. Még korábban egy grenadai-kanadai kettős állampolgár, Oscar Bartholomew halála váltott ki nagy felháborodást 2011-ben, aki szintén rendőri túlkapás áldozata lett. 1993 és 1995 között az Amnesty International több olyan áldozat személyazonosságát derítette ki, akik a rendőri túlkapás következtében vesztették életüket.

A nők és gyerekek ellen elkövetett erőszak elterjedt jelenség az országban, egy 2022-es tanulmány szerint az akkori lakosság 29%-át érintette ez, noha akkor már több mint egy évtizede létezett törvény Grenadán, amely fellép az effajta erőszak ellen. Áldozatsegítés, amely a szociális osztályok keretein belül működik, 1998 óta van az országban, továbbá programokat szerveznek a szülőknek, hogy minél felelősségteljesebben láthassák el szülői kötelezettségeiket. A rendelkezések ellenére továbbra is gyakoriak a gyermekeket ért bántalmazások, különösen a szexuális visszaélések. Jelentések szerint a grenadai gyermekeket egyharmadát érte ilyen élete során, a szülők pedig félve a szégyentől és a megbélyegzéstől nem jelentik az eseteket. Amennyiben a családon belüli erőszakot magasabb rangú személy, például kormányzati tisztviselő követi el, nem ritka, hogy az ügyeket inkább eltussolják.

Népesség thumb|Saint George's egy utcaképe, Young Street thumb|Kelet-karibi dollár a fiatal II. Erzsébettel (2019) Népességének változása

Legnépesebb települések Grenada települései Rangsor Név Lakosság Parókia 1991-es népszámlálás 2005-ös becslés 1. Saint George’s 4520 4330 Saint George 2. Gouyave 3070 3378 Saint John 3. Grenville 2250 2476 Saint Andrew 4. Victoria 2050 2256 Saint Patrick 5. Saint Davids 1200 1321  Saint Davids 6. Sauteurs 1200 1320 Saint Mark 7. Hillsborough 700 770 Carriacou 8. Belmont n.a. 287 Saint George 9. Grand Roy n.a. 286 Saint John 10. Calivigny n.a. 217 Saint George 11. Tivoli n.a. 172 Saint Andrew 12. Marquis n.a. 109 Saint Andrew