Folyás

Folyás község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.

Fekvése Hajdú-Bihar vármegye északnyugati részén fekszik, a Tiszától mintegy 7 kilométerre a Nyugati-főcsatorna mellett. A határos települések észak felől Polgár, kelet felől Görbeháza, dél felől Újszentmargita (illetve annak Bödönhát nevű településrésze), délnyugat felől Tiszakeszi, északnyugat felől pedig Tiszatarján; közúti kapcsolatban azonban csak Polgárral és Újszentmargitával áll.

Közúton a legegyszerűbben a 35-ös főútról Polgár közelében letérve (vagy az M3-as autópálya Polgár–Nyékládháza-csomópontjánál lehajtva) a 3315-ös úton érhető el. A sztráda egy kisebb szakasza át is halad ugyan a közigazgatási területén, de ott sem lehajtó, sem pihenőhely nem található.

Korábban vonattal is megközelíthető volt a on, amelyen azonban ma már nincs személyforgalom. Folyás megállóhelyet egy rövid mellékút szolgálta ki, amely ma még (a 2020-as állapot szerint) állami közútnak minősül, 33 317-es számozással.

Története A település 1992-ig Polgár nagyközség része volt, a köztársasági elnök abban az évben nyilvánította önálló községgé, 104/1992. (VI. 16.) KE számú határozatával, 1992. július 1-jei hatállyal.

Közélete Polgármesterei 1992–1994: Mirkó Zoltánné (nem ismert) 1994–1998: Mirkó Zoltánné (független) 1998–2002: Mirkó Zoltánné (független) 2002–2006: Mályi Lászlóné (független) 2006–2010: Mályi Lászlóné (független) 2010–2010: Mályi Lászlóné (független) 2011–2014: Magyar Sándor (független) 2014–2019: Magyar Sándor (független) 2019–2024: Magyar Sándor (független) 2024– : Győri Viktor Dávid (független)

2010 őszén Mályi Lászlóné egészségi állapotára hivatkozva lemondott a tisztségről, emiatt 2011. január 9-én időközi polgármester-választást tartottak a településen.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 9,5% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,8%, református 7,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 43,6% (6,3% nem válaszolt).Folyás Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,4% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,5% volt református, 24,1% római katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).Folyás Helységnévtár

Nevezetességei

Romtemplom

A falu külterületén, a közút mentén található romtemplom a második világháború mementója. A történelemben a debreceni, vagy hortobágyi tankcsata (1944. október 9.) néven ismert egyik legnagyobb hazai harci ütközete Folyás környékén zajlott le. Ennek áldozata lett az 1892-ben Pánthy Endre nagyprépost által építtetett katolikus templom is; a helybeli szájhagyomány szerint azért rombolták le, mert tornya meglehetősen magas, megközelítőleg 30 méteres volt, ahonnan a sík vidéken nagy távolságokra lehetett ellátni.

Jegyzetek

Külső hivatkozások A pénzszórással és ökörsütéssel felavatott templom, amit aztán felrobbantottak a németek Folyás honlapja

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései