bélyegkép|CIA-dokumentumok az MKUltráról Az MKUltra az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) illegális, embereken folytatott kísérleti programja volt, amelynek célja olyan szerek és folyamatok kifejlesztése, illetve tesztelése volt, amelyeket kihallgatások közben tudtak volna felhasználni az alany legyengítésére, és vallomások kierőltetésére, agymosással és mentális kínzással. Az MKUltra elnevezés a CIA által használt kódnév volt, amelyben az „MK” a Technológiai Szolgáltatási Iroda megfelelője volt, az „Ultra” pedig egy önkényesen kiválasztott szó egy szótárból. A program megsértette alanyainak személyes jogait, illetve sokak szerint a CIA hatalommal való visszaélésének példája volt.
A projekt 1953-tól 1973-ig volt aktív, több különböző eljárást is kipróbáltak az alanyok mentális állapotának és agyműködésének módosítására, amelyek közé tartozott pszichoaktív drogok (leggyakrabban LSD), illetve más kémiai vegyületek rejtett, beleegyezés nélküli beadása a „betegeknek.” A kémiai vegyületek és anyagok mellett használtak még elektrosokkot, hipnózist, ingermegvonást, elszigetelést, szóbeli és szexuális bántalmazást, illetve további különböző kínzási módszereket.
Az MKUltra projekt elődje a Project Artichoke volt. A CIA Tudományos Hírszerzési Irodája szervezte, az amerikai hadsereg Biológiai Fegyverlaboratóriumának közreműködésével. A program nagy része illegális volt, többek között az is, hogy alanyaik amerikai és kanadai polgárok voltak, beleegyezésük nélkül. Az MKUltra kiemelkedően széleskörű volt, több mint nyolcvan intézményben folytatták le kísérleteiket – többek között egyetemeken, kórházakban, börtönökben, és gyógyszergyártó cégekkel –, gyakran tudományos kutatásnak álcázva őket. A CIA fedőszervezeteket használt a projekt lefolytatására, bár az intézmények legfelsőbb vezetői esetekben tudtak az ügynökség részvételéről.
A Project MKUltrát 1975-ben hozták nyilvánosságra a kongresszusi Church Bizottság (Frank Church szenátor után) és a Gerald Ford által felállított elnöki (Rockefeller) bizottság keresetei következtében. A nyomozást akadályozta az, hogy Richard McGarrah Helms CIA-igazgató 1973-ban kiadott egy parancsot a projekttel kapcsolatos összes dokumentum elpusztítására a Church és a Rockefeller Bizottság is résztvevők tanúvallomására, illetve a néhány darab dokumentumra épült, amely túlélte Helms parancsát. 1977-ben egy, a Freedom of Information Act törvénynek köszönhetően beadott kérvény következtében nagyjából 20 ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra a projektről, amelynek következtében meghallgatásokat rendeztek az Egyesült Államok Szenátusában. További, korábban nem nyilvános információkat 2001-ben osztottak meg.
A projekt eredete Az 1940-es évek elején, a második világháború közben, náci tudósok az auschwitzi és a dachaui koncentrációs táborokban embereken kezdtek el kísérleteket. Barbiturátokat, morfinszármazékokat és hallucinogéneket (pl. meszkalin) kezdtek el tesztelni főként lengyel, orosz, ukrán és zsidó foglyokon. A kísérletek célja egy „igazságszérum” kifejlesztése volt, amely Kurt Plötner náci orvos szavai szerint „megsemmisítette volna a vizsgált személy akaratát.” Stephen Kinzer amerikai történész szerint a CIA projektje ezeknek a náci kutatásoknak volt a folytatása, amelynek bizonyítéka, hogy az MKUltra folyamán is használtak meszkalint embereken beleegyezésük nélkül, lényegében megismételve a korábbi náci kísérleteket.
Az amerikai érdekeltség a drogokkal kapcsolatos tesztelésekben 1943-ban kezdődött meg, mikor a Stratégiai Szolgáltatások Hivatala elkezdett kifejleszteni egy „igazságdrogot.” 1947-ben az amerikai haditengerészet elkezdte a Project CHATTER programot, amelynek keretei között először teszteltek LSD-t emberen.
1950-ben a CIA Walter Bedell Smith vezetésével megkezdett több kihallgatási projektet is emberi alanyokkal, amelyek közül az első a Project Bluebird volt, amelyet később átneveztek Project Artichoke-ra, 1951. augusztus 20-án. A projektigazgató Paul F. Gaynor dandártábornok volt, célja pedig az volt, hogy megállapítsa, egy ember képes lehet-e egy merénylet kivitelezésére beleegyezése nélkül. A CIA ügynökein tudomásuk nélkül felhasznált drogok között volt a morfin, a meszkalin és az LSD.
Kutatók Az alábbi lista a megerősített kutatókat sorolja fel:
Harold Alexander Abramson Donald Ewen Cameron Sidney Gottlieb Harris Isbell Martin Theodore Orne Louis Jolyon West George Hunter White Jim Jones (állítólagos) Charlie Siragusa (állítólagos)
Popkultúrában Sorozatok The Sleep Room kanadai sorozat. A rejtély második évadának ötödik epizódjában megemlítették, hogy Walter Bishop részt vett a projektben. A Dr. Csont második évadának tizenkilencedik epizódjában Jack Hodgins megemlíti, hogy Frank Olson részt vett tudomása nélkül a projektben, amelyet követően öngyilkos lett, de később kiderült, hogy meggyilkolták. A Wormwood sorozat Frank Olson tudós életéről szól, aki részt vett a projektben, mielőtt meggyilkolták volna. A Stranger Things amerikai sorozat szinte egészében az MKUltra projekt kísérletein, és a kormány által megpróbált leplezéseken alapul. A főszereplő, Tizenegy, az MKUltra egyik alanyának gyermeke, aki az egyetlen túlélője az 1979-es mészárlásnak, amely az egyik kapcsolódó laboratóriumban történt. Ugyan az MKUltra tényleg tesztelt gyermekeken, a projekt a valóságban hat évvel korábban véget ért. Az újonc sorozatban Abigail talál dokumentumokat a projektről, de az ügynökség emblémáján és néhány dokumentumon kívül többet nem beszélnek róla.
Filmek A gyilkos szoba A Sikítószellem Fejezet BeSZERvezve
Jegyzetek
Kategória:Botrányok Kategória:Pszichológiai kísérletek Kategória:Pszichiátria Kategória:Kínzás Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok történelme