bélyegkép|230px|Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. – Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten. Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.
Életútja
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszer-kereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Otto Wigand könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.
Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadványBudapesti árvízkönyv, books.google.hu jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt. 1841-ben megalapította a liberális demokraták lapját, a Pesti Hírlapot, amelybe 1844-ig Kossuth Lajos is írt.
1848. március 15-én a Landererrel közös kiadójuk nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, azt Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át.
1846. augusztus 10-én vette feleségül sógorának, Wigand Ottónak a leányát, Ottília Karolinát (1828–1901).Wiegand (!) Ottília Karolina adatlapja a geni.com oldalánNagyüzem 100 évvel ezelőtt. In: Révay József – Schöpflin Aladár: Egy magyar könyvkiadó regénye. Budapest, Franklin, 1940. Válásuk után, 1853. április 11-én Pesten, a Deák téri evangélikus templomban kötött házasságot Lövészy Teréziával,A Pest-Deák téri magyar evang. egyházközség házassági anyakönyve 4/1853. folyószám. aki 1856. február 14-én elhunyt.Lövészy Teréz adatai a geni.com oldalánLövészy Terézia gyászjelentése. OSZK–Pannon Digitális Egyesített Archívum 1858. december 19-én„Azonban egy másik, szintén örvendetes hir, melyet más lapok után pár hó előtt mi is elhamarkodva közlénk, múlt hó 19-én teljesedésbe ment. E nap estéjén tartotta ugyanis a legtöbb érdemekkel biró könyvkiadónk Heckenast Gusztáv úr menyegzőjét Bajza Lenke kisasszonynyal, kinek szívünkből kívánjuk, hogy e szép frigy boldogsága minél több becses költői mű írására buzdítsa tehetségét, melynek hivatottságáról első műveivel oly határozott tanúságot tőn”. Nővilág, 1859. január 2. 1. szám, 11. o. házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől egy leánya, Ilona, s az 1880-ban kelt engedéllyel nevét Heckenast–Bajza vezetéknévre változtató Aladár fia született. keresztapa és anya: Deák Ferenc és Bajza Csajághy JutilannaDeák téri evangélikus egyház 67/1861. számú születési anyakönyvi bejegyzése. Familysearch.orgBajza Lenke adatlapja a geni.com oldalán Válásuk után 1869-ben újra megnősült, negyedik felesége, sultzi Jurenák Stefánia (1841−1932) volt.Heckenast Gusztáv nyomdatulajdonos jegyet váltott Jurenák Stefánia kisasszonynyal Pozsonyból, s miután napjainkban már valódi ritkaság, megemlíthetjük azt is, hogy ez alkalommal negyedik ízben köt házassági frigyet. Fővárosi Lapok 1869. július 1. 147. számHeckenast Gusztáv gyászjelentése. OSZK − Pannon Digitális Egyesített Archívum 1870-ben tőle egy Mária nevű leánya született. bélyegkép|bal|140px|Heckenast Gusztáv sírja a pozsonyi evangélikus temetőben Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. 1873-ban eladta vállalatát, amelynek utódja Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. lett. Ezután Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.
Rokonsága a Vörösmarty családdal
Jegyzetek
Források Fitz József: A magyar nyomdászat, 1848-1849, mek.oszk.hu Török Zsuzsa: „Legtermékenyebb összes női iróink között”. Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében. Irodalomtörténet, 2015. 4. szám, 375–398. o.
További információk Miért súgott LANDERER? , ujszo.com Könyvfejedelmek Budapesten, huszadikszazad.hu Könyvkereskedők a régi Váci utcában Látható és láthatatlan március 15. A vállalkozó és a kultúra. Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878); szerk. Lipták Dorottya; Kossuth–EKE, Budapest–Eger, 2012 (Kulturális örökség) Cieger András recenziója. Korall 55. szám, 2014. 191–195. o.
Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar könyvkiadók Kategória:Kassaiak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Német származású magyarok Kategória:1811-ben született személyek Kategória:1878-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar könyvkereskedők Kategória:Zuglóiak